Posts Tagged napozás

Év végi összefoglaló a D-vitaminról

Mit tanultunk a D-vitaminról idén?

1. A D-vitamin egy igen fontos, szerteágazó hatású, szteroid típusú molekula, de nem csodaszer. Egyelőre még körüllengi egyfajta celeb imázs, de remélem, ezt idővel el fogja veszíteni és elnyeri méltó helyét. Aki D-vitamint szed, ne higgye, hogy mostantól minden megtett az egészségéért.

2. A D-vitamin nem is vitamin, mert az emberi szervezet elő tudja állítani. Persze gyakorlatilag mégis az, mert gyakori a hiányállapota, így végül is pótolni kell.

3. A D-vitamin receptora a legtöbb sejten megtalálható, így hatással van a csontok és izmok erejére, az érrendszere, immunrendszere, hajnövekedésre, csökkenti a gyulladást, szabályozza a gének működését és ezen keresztül a sejtosztódást, természetes sejthalált, így védhet a daganatok kialakulása ellen, stb.

4. Csak az tudhatja, hogy hányadán áll a D-vitaminnal, aki megméreti a vérszintjét. A normál tartományok nagy szórást mutatnak.

Az egyik friss tanulmány adatai szerint a túl magas vérszint ugyan olyan káros, mint az alacsony, ezért sem lehet a D-vitamint nyakló nélkül szedni (plusz zsíroldékony vitaminról lévén szó, így fel tud halmozódni a szervezetben, és nem ürül ki, mint pl. a C-vitamin, tehát túl lehet adagolni).

Jelenlegi megértésem szerint a D-vitamin normál tartománya a vérből meghatározva: nagyobb mint 45nmol/L és kisebb mint 100nmol/L.
Érdekes üzenet a természettől, hogy a Hawaii-n élő, egész nap a tengerben és a napsugarakban lubickoló szörfösök 51%-nak kisebb a D-vitamin szintje 75nmol/L-nél (ez 30ng/ml). Valahol itt lehet az optimális érték.

5. Mennyit szedjünk? A hivatalos ajánlások 400-600 NE körül mozognak. Eddigi saját tapasztalataim alapján (köszönet azoknak, akik beküldték az eredményeiket) ez igen kevésnek tűnik. Orvosként a konzervatív oldalon maradva gyerekeknek 500 NE-t, felnőtteknek 1000 NE-t javasolok, de napi 2000NE is nyugodtan szedhető. Egyelőre tartsuk nyitva a szemünket, hogy milyen evidenciák gyűlnek ezen a téren.

6. Milyen formában? A legjobb a tabletta, lehetőleg gyógyszer cég által gyártott módon. Óvakodjunk az ismeretlen gyártók által előállított készítményektől. A csukamáj olaj, aminek semmi köze a csuka májához, inkább a tőkehalhoz, az egyik legjobb forrás, mert A-vitamint is tartalmaz. Két gond van vele: borzalmas az íze és az A-vitamin tartalom miatt terhes nők nem szedhetik.

csukamaj olaj

7. Szolárium? Bármennyire is kampányolnak a szolárium gyártók+üzemeltetők és ajánlgatják a művi sugárzást D-vitamin pótlásra, én mindenkit óva intenék ettől, lévén, hogy számos evidencia (tény) támasztja alá, hogy a rendszeres szolárim használat növeli a bőrrák és a melanoma rizikóját is. Ez nem ér annyit, miután a D-vitamin más forrásból is pótolható.

8. D-vitaminhoz nem kell feltétlenül kalciumot szedni. Aki úgy gondolja, hogy táplálkozás nem fedezi a normál napi szükségletet (1000mg), az pótolhatja. Inkább fordítva igaz: aki kalcium pótlásra szorul, annak van szüksége a D-vitaminra is, különben nem szívódik fel.

Kalcium pótlásnál fontos, hogy a napi adagot ne egyszerre vegyük be, hanem 2-3 részletben, és lehetőleg 2-3 óra távolságra bármilyen gyógyszertől, mert módosíthatja a hatását.

+1: A nap nem ellenség! Józan ésszel nyugodtan élvezhetjük, ha hozzá jutunk. Törekedjünk a fokozatosságra, a leégés minden áron való elkerülésére. Ebben segítségünkre lehet az árnyék, a ruházat és a fényvédő krémek. Azt tudnunk kell, hogy minél több UV sugár éri a bőrt, az kozmetikailag annál több nyomot hagy maga után. Mint mindenben a természetben, itt is az arany középutat kell megtalálni (mértékletesség).

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , , , , ,

Felhívás (D-vitamin)

Szeretném megkérni az olvasóimat, hogy amennyiben Önök is éreznek magukban annyi kíváncsiságot (és bátorságot), hogy kitegyék magukat egy vérvétel kellemetlenségeinek, akkor írják meg nekem a D-vitamin vizsgálatuk eredményét, néhány adattal kiegészítve. Most a nyár utáni időszak igazán izgalmas lenne, de később sem lesz rossz :-)

Ebből egy kis házi tanulmányt készíthetünk, aminek – ha összegyűlik annyi adat – akkor közzé teszem majd az eredményét.

 

A kérésem a következő:

Aki rászánja magát egy vizsgálatra, az ennek a bejegyzésnek a hozzászólásaként írja meg az alábbi kérdésekre a válaszokat:

1. a vizsgálat időpontja

2. a vizsgálat eredménye (itt szerepeljen a mértékegység és a normál tartomány). Pl. az én esetemben 24ng/ml (50-150). Ezt csak akkor tudom elfogadni, ha szkennelve vagy faxon elküldik nekem a leletet (E: blog@melanomamobil.hu F: 06 1 878 0700)

3. mennyit tartózkodott a napon az elmúlt 3 hónapban de. 10 és du. 16 óra között (ez nyári infó. Októbertől májusig mindenki csak max. átlagost írhat be!)
– semennyit: nem volt a szabad levegőn, napon az elmúlt 3 hónapban, vagy bőrét ruhával fedte, arcát is eltakarva
– keveset: kifejezetten tartózkodott a naptól, fényvédőt használt, ruhával védte magát, de volt a szabadban
– átlagos: nem napozott, amennyit jártában érte a nap (arcát és ami kilóg a ruha alól)
– többet: néha (ritkán) napozott, ami azt jelenti, hogy félmeztelenül, fürdő ruhában kifeküdt a napra bizonyos időre
– sokat: heti rendszerességgel kifeküdt napozni a fenti módon
– extrém: kifejezett napimádó, hetente többször napozott félmeztelenül, fürdő ruhában
(az én válaszom a ‘többet’ lenne a horvátországi nyaralással és a futásokkal)

4. mennyit járt szoláriumba:
– semennyit: nem járt egyszer sem az elmúlt 3 hónapban
– keveset: heti 1×10 perc, de ennyit tényleg járt is az elmúlt 3 hónapban
– átlagos: heti 2×10 perc, de ennyit tényleg járt is az elmúlt 3 hónapban
– többet: heti 3×10 perc, de ennyit tényleg járt is az elmúlt 3 hónapban
– sokat: heti 4×10 perc, de ennyit tényleg járt is az elmúlt 3 hónapban
– extrém: heti 5×10 perc, de ennyit tényleg járt is az elmúlt 3 hónapban
Aki nem rendszeresen jár, az ítélje meg, hogy vajon a fentiek közül melyik rendszeresség illene rá, és akár írja is le, hogy milyen módon jár szoliba.
(az én válaszom ‘semennyit’ lenne)

5. szedett-e D-vitamint az elmúlt 3 hónapban?
– nem
– igen (milyen formában és milyen rendszerességgel)
(az én válaszom ‘nem’ lenne)

6. Mennyi D-vitamint tartalmazó táplálékot fogyasztott az elmúlt 3 hónapban?
Nincs sok ilyen: halak, tojás, máj, tej
Írja le, hogy mit és milyen gyakorisággal fogyasztott.
(Az én válaszom ez lenne: halat heti 2-4x, tojás heti 1-2, tej alig)

A hozzászólásban elegendő csak a kérdés sorszámát leírni és a választ.

A lelkesebb olvasóimat arra is megkérem, hogy szóljanak egészségtudatos ismerőseiknek, mert minden ilyen embert érdekelne, hogy hogyan áll a D-vitamin frontján.

Köszönöm és várom az eredményeket.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs

Tags: , ,

Megdöbbentő eredmény (D-vitamin)

Mostanában sokat hallunk a D-vitaminról, ami több szempontból is nélkülözhetetlen az egészségünk megőrzéséhez. Itt a nyár vége, amikor a napos időben feltöltődtek D-vitamin raktáraink és így indulunk neki a télnek, amikor lassan fogyatkozik ez a fontos anyag.

 D-vitamin

Hajtott a szakmai és a személyes kíváncsiság, így gondoltam, hogy itt van a legjobb alkalom és megnézetem a D-vitamin szintemet.

 

Horvát országban nyaraltunk, rendszeresen sportolok a szabadban (napon) – persze bőrgyógyászként gondosan ügyelek arra, nehogy megégjek -, sok halat, illetve tenger gyümölcsét eszünk és ezek mind-mind a D-vitamin ellátást biztosítják.

 

Bejelentkeztem egy vérvételre, amin nagyon hamar túl is estem. Kifizettem 4650 Ft-ot, amiből kaptam 20% kedvezményt az egészségpénztári tagságom miatt.

Azt mondták, hogy kb. 5 nap, amire megkapom email-en az eredményt.

 

Amíg erre várunk, addig elmondom a legfontosabbakat a D-vitaminról.

 

A normál vérszintet 50 és 150 ng/ml (nanogramm per milliliter) közé teszik és kórosan alacsony szintről beszélünk 30 ng/ml vérszint alatt. Én arra számítok, hogy így a nyár végén nekem valahol 100 és 150 között lehet.

 

A D-vitamin, valójában egy szteroid hormon, aminek a receptorai szinte minden sejtféleségen megtalálhatóak, így rendkívül szerteágazó hatású.

 

Vegyük csak a legfontosabbakat:

– a kalcium anyagcserét szabályozza, így a csontok szilárdságáért felelős. A csontlágyulás, vagy régi nevén angol-kór elnevezése onnan ered, hogy a ködös Albionban a D-vitamin termelésében az egyik legfontosabb faktor – a napsugárzás – hiánya miatt gyakori volt ez a kórforma.

– szintén a kalcium anyagcserén keresztül izomgyengeség, izomtömeg megfogyatkozása, így idős korban gyakori elesések, csonttörések jellemzőek

– az immunrendszer sejtjeit aktiválja (lymphocytákat, magkrofágokat), így csökkenti a fertőzések gyakoriságát és egyes adatok szerint az autóimmun betegségekben is kedvező hatású

– fokozza az inzulintermelő sejtek működését, pontosabban D-vitamin hiányban csökken az inzulin termelése

– D-vitamin hiányban nő a szív-koszorúér betegség, agyvérzés gyakorisága és a közvetlen hatása van a szívizomra is

– a vérnyomás és az érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin ellátottsággal

– D-vitamin gátolja a tumor sejtek szaporodását és elősegíti a sejtek kiérését, támogatja a természetes sejthalált (apoptosis)

 

A D-vitamin képzés legfontosabb mechanizmusa a napsugárzásnak köszönhető, ebből is az UV-B komponensnek, ami inkább a déli órákban éri a földet (10-18 óra között), pont akkor, amikor mi bőrgyógyászok eltanácsoljuk az embereket a naptól.

Ellentmondásos ez?

Nem egészen.

 

Mi kell a D-vitamin képzéshez? Az, hogy nyáron (áprilistól szeptemberig) fedetlen arccal és végtagokkal töltsünk időt (kb. 10 percet) ezen időszakban a napon. Tehát nem kell kifeküdnünk a tűző napra, mondván, hogy csak a D-vitamin miatt tesszük mindezt. A napsugár kb. 3000 NE (nemzetközi egység) D-vitamin termelést képes indukálni, míg a hazai táplálkozás kb. 80 NE-t biztosíthat naponta. Napi 4000 NE D-vitaminra van szükségünk.

 

Mivel a szoláriumokban is van némi UV-B (1-3%), így ez is segíthet a D-vitamin pótlásban a téli hónapokban, de mivel igazoltan közrejátszik a bőrrákok kialakulásában, ezért én bőrgyógyászként nem ajánlhatom ezt, annál is inkább, mivel a D-vitamin tabletta formájában rizikómentesen is pótolható.

 

Egyes források Magyarországon a D-vitamin hiány gyakoriságát a lakosság 50-70%-ra teszik, ami egy elképesztően magas szám.

 

Na…, amíg ezeket összeszedtem megérkezett az eredményem.

Kíváncsian nyitottam meg az email-hez csatolt dokumentumot.

 

Leolvastam a számot és kissé megdöbbentem: 24.

A kórosan alacsony tartomány. Nekem. Hogy lehet ez?

 

Fogalmam sincs, de ez van. Amikor még az Onkológiai Intézetben dolgoztam, ilyenkor (szélső értékek esetén) azonnal megismételtettem a vizsgálatot, talán a labor tévedett. Most erre nem szánom rá magam, hanem kis esélyt adva ennek, inkább elfogadom.

 

Magam sem értem, hogy a fent részletezettek után, hogyan lehet ilyen alacsony a D-hormon szintem. Talán valamilyen egyéni eltérésről lehet szó. Eszembe jut az a vizsgálat, amit a Hawaii szigeteken élő szörfösökön végeztek, amikor megnézték a D-vitamin szintjüket és bizony találtak alacsony értékeket, pedig ők aztán egész nap a tűző napon sütkéreznek.

 

Azonnal vettem a receptkönyvem és felírtam magamnak D-vitamint (Fresenius 1000NE).

Közvetlen étkezés előtt kell bevenni. Egyelőre napi 2000NE-t szedek, de át fogok állni a napi 1000NE-re. Ezt fogom szedni decemberig, amikor is meg fogom ismételni a vizsgálatot.

 

Megmondom őszintén, hogy nem egészen értem, hogy a D-vitamin tabletta miért receptköteles. Persze, értem, hogy zsírban oldódó vitaminként túladagolható és végül is egy szteroid hormonról van szó.

DE, hiánya gyakoribb, mint a túladagolása és sokkal súlyosabb következményekkel is járhat. Egyébként a 3 havi adag kb. 300Ft.

A D-vitamin pótlás egyébként biztonságos, mert több olyan mechanizmus is van a szervezetben, ami megelőzi a túlzott felhalmozódást.

Egyes források szerint napi akár 4000NE sem okozott kóros kalcium szinteket. Ez inkább napi 10.000NE bevitele felett fordulhatna elő.

 

Ismét megtanultam, hogy a hit és a várokozások nagyon eltérhetnek a tényektől. Így jobb az utóbbiakra hagyatkozni.

A fenti tapasztalatok birtokában javaslom minden egészségére adó olvasómnak, hogy győződjön meg a D-vitamin vérszintjéről és amennyiben az nem megfelelő (pláne így nyár végén), akkor tegye meg a szükséges lépéseket.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , ,

Bőrgyógyász a tengerparton

Magam nem vagyok egy nagy tengerpart és napimádó, jobban szeretem a hegyeket és az aktív pihenést.

Idén mégis – meghajolva a családi és baráti kérés előtt – a Horvát tengerpartra, Rab szigetére mentünk nyaralni a családdal.

 

Nem tudom, hogy a napozás, tengerpartozás elleni enyhe averzióm szakmai ártalom, vagy már az előtt megvolt, mielőtt bőrgyógyász lettem.

 

Rab sziget, tengerpart, forróság, napsütés, izzadás, kövér turisták, csak henyélni van kedvem nekem is, mert ilyen melegben nem is lehet mást csinálni. Elmaradtak a napi futások, testmozgás csak a vízben.

Ezzel szemben a hegyen, még ha süt is a nap, a meleg elviselhető, a táj változatos és csodás, állandó impulzusok, jóleső fáradtság, a teljesítmény és a kaland öröme.

 

Szóval itt volt a kihívás, hogy megbirkózzunk a nappal úgy, hogy közben még jól is érezzük magunkat és ne csináljunk olyasmit, amitől magam is fennhangon eltanácsolom a pácienseimet. Nem szerettem volna bort inni és vizet prédikálni.

 

Nagyot változott a szakma az elmúlt években, már nem tartjuk a napot állandó ellenségünknek, amit minden áron kerülni és tiltani kell.

 

Igazából két dolgot érdemes szem előtt tartani:

1. a leégést (napégést) mindenáron kerülni kell (orvosi rész)

2. nőknek érdemes tudni, hogy minél több napsugár éri a bőrüket (akár leégés nélkül is), az annál gyorsabban öregszik, ráncosodik, foltosodik, tehát csúnya lesz és azzal már később nem igazán lehet mit kezdeni. Különösen igaz ez az arcra és dekoltázsra (kozmetikai rész).

 

A pálya nem volt egyszerű, mert a 3 és 12 éves gyerekeknek nehéz szakmai érveket felsorakoztatni, úgy hogy az egyáltalán meg is hallgassák, nemhogy betartsák. Úgy hogy marad a szülői példamutatás és szigor.

9-10 óra volt, amire reggel feltápászkodtunk és persze kimentünk a partra. Mindannyiunkon széles karimájú sapka, napszemüveg és ing, vagy póló. Ami kilógott az 50 faktoros krémmel bekenve.

 

Napkrémből nem lehet eleget használni, mert elviselhetetlen a melegben, amúgy is izzadó testünkön a krém. Ahova kellett oda kentünk. Nagy része be is szívódott, viszont a fizikai fényvédelemért felelős rész ott sárgállott a bőrünkön később is. Tudom, van, akit még ez is zavar.

 

Én még a vízbe is pólóba mentem be, ahogy többen, mások is, bár nem ez volt az általános. A 12 éves fiamnak már hiába mondtam ezt, nála jobban figyeltünk a krémre. A 3 éves kislányomra még több a ráhatásom, így ő végig sapkában és egyberészes fürdőruhában volt.

 

Nálunk természetesen nem volt cél az, hogy bármelyikünk is lebarnuljon és otthon a szomszédoknak megmutogathassuk, hogy hol jártunk.

 

Még dél előtt szedtünk a sátorfánkat és visszasétáltunk a szálláshelyünkre. Megebédeltünk és megértve a mediterrán kultúrát, sziesztáztunk úgy háromig.

 

A tengerparton délidőben csak a turisták maradnak. Az ilyen égövön élő népek zsigerből tudják, hogy ekkor vissza kell húzódni az árnyékba és rákészülni a hosszú éjszakára, amikor feléled minden a kellemes hűvös estében. Filozofálgatásom addig terjedt, hogy a déli országok gazdasága is arányos a meleggel. Északon, ahol hideg(ebb) a klíma, ott lehet dolgozni és termelni, itt nem. Itt a melegben csak ülni, feküdni és sziesztázni van kedve az emberfiának.

 

Délután 3-4 körül ismét tengerpart, sapka, póló és krém. Szépen működött ez, egyikünk sem égett le.

 

Egy nap volt, amikor egész nap a tengert szeltük egy hajóval. Ott megtréfált minket a természet. Reggeltől estig napsugarak és folyamatos ellenszél, ami miatt nem lehet érezni, hogy éget a nap. Hiába kentük magunkat többször is, az állandó kitettség miatt a nap végére legtöbben éreztük az enyhe szúró, égető fájdalmat, a napégést. Olyan helyeken, amire nem is gondolnánk. Szerencsére nem volt komoly, de éppen elég ahhoz, hogy konstatáljam, nem voltunk elég körültekintőek.

 

Így, a nyaralás végére mindannyian összeszedtünk egy kis színt, leginkább ott, ami kilógott a póló és sapka alól. Egyikőnk sem égett meg komolyabban, úgyhogy egy négyest adok magunknak fényvédelemből.

 

A parton sétálva persze láttam virító fehér bőrű embereket rákvörös foltokkal a napon feküdni délben, láttam sok anyajegyes felnőtteket minden védelem nélkül, láttam 1-3 éves kisbabákat szintén délben meztelenül. Ilyenkor sajnáltam őket a tudatlanságukért és felelőtlenségükért, haragudtam a szülőkre, hogy mit tesznek a gyermekeikkel és bíztam benne, hogy az anyajegyek is megúszzák rosszindulatú átalakulás nélkül.

 

Mindannyiunk bőre más. Aki könnyen barnul, annak csak eleinte kell jobban figyelnie. Amikor már barna a bőre, az önmagában is több védelmet nyújt. Aki nem barnul, az ne akarjon napozni. Ne nézegesse elégedetten rákvörös foltjait, mint a barnuláshoz vezető út egy fájdalmas stációját. Soha nem lesz barna, csak beteg.

Akinek sok anyajegye van, az szintén vigyázzon magára és a szülők is nagyon vigyázzanak gyermekeik érzékeny, védekezni kevésbé képes bőrére.

 

Szép volt, jó volt, kipihentem magam, de jövőre ismét a hegyekbe megyünk.

 

Horvátország, Rab-sziget, Lopar

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs

Tags: , , , , ,

Aktuális bőrgyógyászati állásfoglalás napozásról, szoláriumról és a D-vitaminról

A múlt csütörtökön volt Egerben a X. Kozmetológiai Kongresszus, amelynek nyitó napján az előadások a fenti témákat járták körbe, a jelenlegi tudományos evidenciák összefoglalásával. Az előadások után az alábbi konszenzust fogalmaztuk meg, amely tükrözi a szakma jelenlegi álláspontját.

 kongresszus

Mielőtt a konkrét állásfoglalásra térnék, röviden összefoglalom, hogy milyen kérdések merülhetnek fel a témában:

– Mi a napozás? Mennyi napsugár sok és mennyi elegendő?

– Melyek a D-vitamin hatásai az emberi szervezetben?

– Mennyi D-vitaminra van szükségünk?

– Hogyan biztosíthatjuk a megfelelő D-vitamin szintet?

– Mennyi napsugárra van szükség, a megfelelő D-vitamin szint biztosításához?

– Hogyan pótolhatjuk télen a D-vitamint?

– Lehet-e szerepe a szoláriumozásnak, a D-vitamin pótlásában?

– Milyen a megfelelő fényvédelem?

– A fényvédők használata veszélyeztetheti-e a D-vitamin termelődését?

 

Azt hiszem ezek a legforróbb, a napi sajtóban is gyakran ismételt témák.

 

Az előadások végén, melyek a fenti kérdésekre keresték a tudományosan megalapozott választ, az alábbi álláspontot Kemény Lajos Professzor Úr a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke foglalta össze:

 

1.  A nyári hónapokban (április-májustól októberig) kevés napfény elegendő ahhoz, hogy a megfelelő D-vitamin szintézis bekövetkezzen. Tehát, mi bőrgyógyászok elegendőnek tartunk annyi napsugárzást, ami az idő alatt éri a bőrünket, amíg nyári öltözetben a munkahelyünkre megyünk, illetve onnan hazatérünk. Ezen felül minden további napozás már a káros mellékhatások túlsúlyba kerülését jelentheti.

 

2. A téli, kora tavaszi hónapokban a D-vitamint pótolni kell. Ennek legmegfelelőbb forrása a D-vitamin direkt bevitele tabletta formájában, illetve a D-vitaminban gazdag táplálkozás előtérbe helyezése (pl. halak).

 

3. A bőrgyógyászati szakma továbbra sem javasolja a szoláriumozást semmilyen célból, még a D-vitamin téli pótlására sem, mivel káros hatásai messze meghaladják az esetleges várható előnyt, mármint a D-vitamin szintézist. (A D-vitamin pótlása, több veszélytelen forrásból is megoldható biztonságosan, ezért a szolárium nem ajánlott.)

 

4. A fényvédő krémek megszokott alkalmazása nem befolyásolja a nyári hónapokban a D-vitamint szintézist, tehát a tűző napon továbbra is javasoljuk a fényvédelemnek ezt a módját (fontos, hogy a fényvédők az UV-A és B sugarak ellen is nyújtsanak védelmet, tartalmazzanak fizikai fényvédő komponenseket és a megfelelő mennyiségben használjuk azokat).

 

Természetesen a továbbiakban is odafigyelünk a hazai és a külföldi kutatási eredményekre, melyeket időről időre összevetjük a jelenlegi állásfoglalásunkkal, és amennyiben a tények a fentiektől eltérő irányba mutatnak, módosítani fogjuk azt. Fontos megjegyeznem, hogy a fenti konszenzus összhangban van a nemzetközi állásfoglalásokkal is.

 

Az alábbiakban még néhány érdekességet, illetve fontos információt emelnék ki a kongresszuson elhangzottakból.

 

Tudjuk, hogy a napsugárzás, annak is az UV-B komponense gyengíti a bőr immunvédekezését. Ezt a bőrgyógyászat ki is használja több bőrbetegség gyógyításában, mint amelyen pl. a pikkelysömör. Számomra új információ volt, hogy ez az immunvédekezést csökkentő hatás nem szisztémás, tehát kizárólag ott érvényesül, ahol a sugarak a bőrt érik, valamint paradox módon ez kizárólag a (T) sejtes immunitást érinti, míg a természetes immunitást ugyanakkor erősíti, ezért nem alakulnak ki bakteriális vagy gombás fertőzések. Ez a kettős hatás magyarázhatja, hogy a pattanásos bőr miért javul a napsugárzás hatására.

 

Normálisan a D-vitamin 90%-a a bőrben képződik a napsugarak hatására. Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy minél több napozás hatására, nem keletkezik annál több D-vitamin, hanem az egy bizonyos szinten állandósul. Sok napozás tehát nem eredményez sok D-vitamint, viszont a napsugarak káros hatásai egyre jobban érvényesülnek.

 

Javaslom mindenkinek, hogy mielőtt döntést hozna a D-vitamin pótlásával kapcsolatban, először győződjön meg róla, hogy mekkora a D-vitamin szintje. Ez rutin vérvétellel megmondható. A 25(OH) D-vitamin szintjét kell meghatározni és az eredményből eldönthető, hogy van-e teendő.

 

A D-vitaminnal kapcsolatban szintén új információ volt számomra, hogy a kutatási eredmények alapján az látszik, miszerint a D-vitamin nem vesz részt a daganatok kialakulásának megelőzésében, viszont szerepe lehet a már kialakult daganatos betegségek leküzdésében. Így az ilyen betegségekben szenvedőknek azt javasolhatom (ártani nem árthat alapon), hogy ők feltétlenül nézessék meg a D-vitamin szintjüket, és amennyiben ez alacsony, akkor gondoskodjanak a pótlásáról.

 

Számomra kissé elszomorító volt az a kutatási adat, miszerint az általános iskolás gyermekek 3%-a és a középiskolás gyermekek 12% szoláriumba jár. Ezzel kapcsolatban a német példa követését javasoljuk, vagyis a 18 éven aluliak körében a szoláriumozás korlátozását.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , , ,

Kell-e napozni a D-vitaminért?

Egyes források szerint a Magyar lakosság fele D-vitamin hiányos. Valóban a napozás, szoláriumozás lenne a D-vitamin hiány megoldása?

 

lazac

Lépjünk vissza még egyet: sajnos Európában és a világon is mi Magyarok az egyik legegészségtelenebben élő, így az egyik legbetegebb nemzet vagyunk. Ez igaz az országok rangsorát tekintve és igaz a saját fejlettségi szintünkhöz viszonyítva is. Nálunk kevesebb pénzből élő országokban is egészségesebben élnek az emberek.

 

Lerágott csont: nem sportolunk eleget, egészségtelen ételekből túl sokat eszünk, túl sok alkoholt iszunk és túl sokat dohányzunk. A magyar férfiak az elsők a világon a tüdőrákos megbetegedésben. Ezek a tények. Országimázs. Büszke vagyok magunkra.

 

Más adatok: az emberek 70%-a nem az orvos utasításainak megfelelően szedi a gyógyszereit és 90%-uk nem tartja be az életmódbeli javaslatait sem. Bölcs döntések.

 

Ebből a hatalmas bajból egy, még mikroszkóppal is alig észrevehető probléma a D-vitamin hiány.

 

Akkor, miért hallunk erről ennyit? Mindegy, ha már itt tartunk, akkor maradjunk a D-vitamin hiánynál.

 

Vajon miért D-vitamin hiányos a Magyar emberek fele (vagy legalábbis nagy része)?

 

Hadd feleljek egy kérdéssel: miért, mire számítunk a világ egyik legegészségtelenebb nemzeténél? Miért pont ez lenne rendben? A válasz ott van néhány sorral feljebb: nem eszünk egészségesen, nem sportolunk eleget, így nem vagyunk a szabad levegőn sem, stb. A kövérség kifejezetten csökkenti a D-vitamin szintet is (no meg az élettartamot).

 

Ha már a D-vitaminnal foglalkozunk, akkor maradjunk is itt, de nézzük globálisan.

 

Mi javíthatná a magyar emberek D-vitamin szintjét?

– D-vitamin tartalmú táplálékok fogyasztása

– napozás/szoláriumozás (UVB sugárzás)

– D-vitamin tabletták fogyasztása

 

Vajon a fentiek közül melyik az, ami egyszerre több problémát is kezelni tudna?

Egyértelműen a táplálkozás!

 

Kicsit el kéne szakadnunk a cupákos, zsíros magyar konyhától és mondjuk egy kicsivel több halat fogyaszthatnánk. Ha csak ezt az egy dolgot megváltoztatnánk, hatalmas lépést tennénk az egészségünk, jövőnk érdekében.

Nézzük a számokat. Egy felnőtt napi D-vitamin szükséglete kb. 400 IU (10 ug).

 

Milyen természetes táplálékokban van sok D-vitamin?

Halakban, tojásban, tejben, vajban, hogy csak néhányat említsek. (100g lazacban 360 IU, szardínia konzervben 250 IU, egy kanál csukamáj olajban 1360 IU).

(A csukamáj olaj a tőkehalmájból származó olaj, a legbőségesebb D-vitamin forrás. Egyébként tőkehalmájat is lehet konzervben kapni, nagyon finom.)

Az egyetlen vegetáriánus D-vitamin forrás a gomba.

 

Tehát önmagában a táplálkozásunk megváltoztatásával kezelni tudnánk a lakosság D-vitamin hiányos állapotát és ezen kívül még számos más problémát is, tehát ez lenne a legjobb, leghatékonyabb megoldás és magam erre buzdítok mindenkit.

 

Egyébként a csontritkulás nem kizárólag a D-vitamin hiány oka, legalább ennyire felelős érte a mozgásszegény életmód is.

 

Ha többet sportolnánk és többet lennénk a szabadban, akkor ez szintén egy jolly-joker megoldás lenne, mert nem csak testünk, súlyunk, az izmaink lennének egészségesebbek ezáltal, hanem talán több nap is érné a bőrünket, így a D-vitamin természetes termelődése is nagyobb lenne.

 

Bőrgyógyászként nem tudom megkerülni a kérdést, hogy javasolnám-e a szoláriumot, mint művi UV forrást a D-vitamin hiány rendezésére.

Sajnos erre a kérdésre kizárólag NEM-el tudok felelni. Miért?

 

1. Ha már javasolnom kéne valamit, akkor az a táplálkozásunk és életmódunk megváltoztatása lenne, mert ezeknek számtalan egyéb jó ‘mellékhatása’ is van egészségünkre nézve

2. A túlzott, direkt UV sugárzásnak (legyen az nap, vagy szolárium, több, bizonyított káros hatása van. Csak néhány: bőrrákok keletkezése, bőr-immunrendszer gyengítése, bőr ráncosodása, foltosodása). Tehát miért javasolnék bárkinek is olyan módszert, ami ugyan egy apró problémát kezel, aminek más, jobb megoldása is van (ld. 1 pont), ráadásul úgy, hogy több káros mellékhatást is el kéne szenvedünk általa.

(Itt azért azt is hozzá kell tennem, hogy a 0,3 W/n2-nél kisebb UV besugárzást a szabványok nem tartják károsnak, tehát van a szoláriumozásnak is egy olyan szintje, ami így definíció szerint még nem tartható károsnak, de a D-vitamin problémán kívül nem is kezel mást.)

 

Hawaii szigetén megnézték az egész nap szörföző, csoki barna bőrű fiatalok D-vitamin vérszintjét és azt találták, hogy ez nem volt egyértelműen magas, sőt volt köztük olyan is, akinek alacsony volt.

Szintén tudományosan megalapozott állítás (evidencia), hogy egy adott népesség D-vitamin szintje független az adott földrajzi területet érő napsugárzás mennyiségétől. Ide tartozó kutatási eredmény az is, hogy az Amerikai Nemzeti Rák Intézet vizsgálata alapján a rákos halálozás és a népesség D-vitamin szintje között nincs összefüggés, tehát nem látszik igazolódni, a D-vitaminnak a rákos megbetegedésekre nézve átütő védő hatása, bár igazolt, hogy az immunműködést javítja.

 

Itt is a génekben lesz a megoldás: hiába a napsugár, hiába a D-vitamin bevitel, ha a D-vitamin receptor hibás, akkor, mintha ott sem lenne. Pont olyan, mint a cukorbetegség: hiába van a vérünkben a cukor, ha nincs inzulin, akkor a sejtek nem tudják felvenni azt és a terített asztal mellett éheznek. A D-vitamin receptor hibás génjét több rákos betegségben is sikerült kimutatni már.

 

3. a legmagasabb D-vitamin vérszinteket a D-vitamin tablettákat szedők között mérték. Tehát, ha valami nagyon egyszerű és hatékony megoldást kéne javasolnom a D-vitamin problémára, akkor ez az lenne, hogy tessék tablettában szedni. Egyszerű, gyors és nincs káros mellékhatása, viszont itt fenn áll a túladagolás veszélye is. (napi maximum 2000 IU fogyasztható).

 

Azt gondolom, hogy ennél több szót nem érdemes a D-vitaminra vesztegetni, vannak itt súlyosabb problémák is, amelyeknek megoldása egyébként kezelné ezt is.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs. Közvetlenül nem anyagi érdekem, hogy a magyar emberek egészségesek legyenek, nem támogat az élelmiszeripari lobbi és a D-vitamint kapszulákat gyártók sem :-)

Tags: , , , ,

Szoláriumozás: akkor lehet vagy nem?

szolárium: most káros, vagy nem?
Még tart a válság, ráadásul itt a jó idő, tehát tovább csökken a szoláriumok forgalma. Itt az idő egy jó kis sajtótájékoztatóra.
Félretéve az élcelődést látnunk kell, hogy a napozás, D-vitamin kérdéskör két nagy lobbi anyagi érdekei között hánykolódik:

1. fényvédő krémeket gyártó cégek

2. szoláriumokat gyártó cégek és szolárium tulajdonosok

A fényvédő krémeket gyártóknak az az érdeke, hogy azt hangsúlyozzák, a napozás, szoláriumozás veszélyes, káros, így fényvédelemre van szükség.

A szolárium gyártóknak és szalontulajdonosoknak az üzleti érdeke szerint a napozás, szoláriumozás jó, hasznos, szükséges és nem veszélyes.

A kettő között állnak a bőrgyógyászok és csak forgatják a fejüket a különböző tanulmányok eredményeit látva, melyek kissé aszerint kerülnek értelmezésre, hogy melyik érdekszféra finanszírozta az adott tanulmányt.

És végül ott állnak a vásárlók, a legfontosabb személyek, akiknek a kegyeiért és pénztárcájáért (mert lássuk be, hogy végül is erről van szó) megy a verseny.

Egyik nap jön a hír, hogy a napozás, szoláriumozás veszélyes, másnap egy újabb, hogy még sem az, sőt. Nem csodálkoznék rajta, ha ezek után teljes káosz uralkodna a fejekben és végül már senki nem tudná, hogy mi a helyes.

Magam, melanoma és bőrrákszűréssel foglalkozó orvosként jól ismerem az UV sugárzás rákkeltő hatásáról szóló irodalmat (tényeket) és A.B. Ackerman doktor könyvét, melyben azt támasztja alá szakirodalmi hivatkozásokkal (egyébként teljesen hitelesen), hogy az UV sugárzás és a melanoma, a legveszélyesebb bőrrák nem hozható egyértelműen összefüggésbe.

Ezek alapján teljes bizonyossággal azt tudom kijelenteni, hogy még nem látunk tisztán ezen a téren.

Még is mi az, amit biztosan tudunk és amire döntéseinket alapozhatjuk ebben a nagy érdek-káoszban:

1. az UV sugár nem melanoma típusú bőrrákot okoz (génkárosodáson keresztül)

2. az UV sugár károsítja a bőrt, annak gyulladását okozva, a rugalmasságát csökkentve, korábbra hozva a ráncosodást, foltosodást (ennek a folyamatnak a mellékhatása a barnulás)

3. az UV sugár csökkenti a bőr immunvédekezését (ezt a hatást használja ki a bőrgyógyászat bizonyos betegségek gyógyítására, pl. pikkelysömör)

4. a szoláriumokban használt UV-A sugárzás nem fokozza a D-vitamin keletkezését, csak az UV-B, ami vagy nincs a szoláriumokban, vagy nagyon kevés, mert ez a sugártartomány felelős a leégésért

5. a szükséges D-vitamin szint eléréséhez heti 2-3 alkalommal 8 perc napfény szükséges úgy, hogy csak az arcunk és az alkarjaink vannak szabadon, tehát nem igaz, hogy a D-vitaminhoz napozni, vagy szoláriumozni lenne szükséges. A napos időszakban feltöltött D-vitamin készletek a téli sötét időszakra is kitartanak. A mi égövünkön, ennyi napos óra mellett a D-vitamin nem lehet probléma.

Tehát összefoglalva, mint bőrgyógyász a következőket tanácsolom:

– valóban indokolatlan egy nap fóbia kialakítása. A nap nem ellenség, hanem az élet forrása, amihez évezredeken keresztül volt időnk alkalmazkodni. A naptól nem kell félni, hanem mértékletesen, a direkt, égető napsugarakat elkerülve élvezhetjük azt. A kifekvős, l’art pour l’art napozást veszélyesnek tartom

– amennyiben mégis direkt napfényre kényszerülünk, használjunk fényvédelmet: elsősorban fizikait (ruházat, kalap) és csak másodsorban fényvédő krémeket

– a fényvédő krém védjen UV A és B ellen is. Kenjünk mindenhova, ahol ér a nap és elegendő mennyiségben, különben ezzel is csak ártunk magunknak

– kerüljük a szoláriumokat, ahonnan bizonytalan összetételű sugárzás éri a bőrünket, ráadásul, ahogy hallottam a hírekben, a hazai szoláriumok 96%-a nem felel meg az európai szabványoknak.

– gyermekeinket különösen védjük a nap direkt sugaraitól. A barna bőrszín nem az egészség, hanem a szülői felelőtlenség jele.

Szép nyarat kívánok!

Creative Commons License

Tags: , , , ,

Az első tavaszi napsugarak

Mi bőrgyógyászok az év nagy részében azt tanácsoljuk pácienseinknek, hogy kerüljék a direkt UV sugarakat (nap, szolárium), DE most NEM mondok ilyet.

Számomra ma elkezdődött a tavasz.

 tavasz

Miután elmentem futni a szigetre, otthon a kertben grilleztünk.

Gyönyörűen sütött a nap, kislányomnak megmutattam a nyíló hóvirágokat és finom illatok terjengtek.

 

Mondtam Nellikének (2,5), hogy csukja be a szemét, arcát fordítsa a nap felé és érezze, hogy milyen meleg és finom.

 

A tudomány mai állása szerint, amikor UV sugár éri a bőrt, különböző biokémiai folyamatok indulnak el, aminek egyik következménye a barnulás, viszont van egy izgalmas oldalága is, amikor ún. endorfinok termelődnek. Ezek legális, belső kábítószer molekulák, amitől jól érezzük magunkat, boldogok leszünk, és ennek manapság nagyon felment az értéke, olyan kevés van belőle.

Azt mondják, hogy a napozás, szoláriumozás, ezen molekulák felszabadulásán keresztül okoznak egyfajta öröm érzetet, amihez akár hozzá is lehet szokni.

 

Ezen elgondolkoztam egy kicsit: teljesen fel voltam öltözve, még sapka is volt rajtam, csak az arcomat érte a nap és nagyon jól éreztem magam. Szinte kizártnak tartom, hogy annyi UV sugár (energia) érte a bőröm, aminek a következtében felszabaduló endorfinok okozták az érzést. Egyszerűen a fény látványa és a meleg volt az ok.

A hosszú szürke és hideg tél után nagyon jól esett egy kis napozás. Igenis van olyan szolárium, ami építi a lelket és nem okoz ráncokat. Ez a tavaszi napfény.

 

Ezen továbblépve akár ki is lehetne fejleszteni olyan szoláriumokat, amelyek csak a látható és az infravörös tartományban sugároznak, vagyis az, aki befeküdne egy ilyen fényágyba, erős fényt látna, és meleget érezne a bőrén, viszont semmit nem barnulna és nem is éghetne le.

Nevezzük ezt tavaszi napfény szoláriumnak, ami építené a lelket, viszont nem rombolná a bőrt.

 

Kíváncsi vagyok, hogy hány vendéget vonzana egy ilyen szolgáltatás.

 

Szóval itt a tavasz, gyerünk ki a természetbe!

Tags: ,

Biztos napozzunk a melanoma ellen?

Sokáig gondolkoztam rajta, hogy megfogalmazzak-e bármilyen választ Szendi Gábor írására, tekintettel arra, hogy nem orvos tollából származik, így nem is mérvadó. Aztán miután fórumokon és páciensektől is megkaptam kérdésnek, hogy segítsek rendet rakni a fejükben, mert végképp összezavarodtak és mivel látom a szerző médiahadjáratát is, végül úgy döntöttem, hogy reagálok a melanoma és a napozás közötti kapcsolatot firtató írásra.

A válaszra a nyílt levél formát választottam, közvetlenül Gábornak írva, az orvosok között megszokott közvetlen stílusban, hiszen pszichológusként elvileg ő is azon fáradozik, hogy az emberek életét jobbá tegye és segítsen nekik.

Az eredeti írás megtalálható itt: http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/napozas-es-melanoma.php

Tisztelt Kolléga Úr!

Látva a médiahadjáratot, melyet a gyógyszeripar és a bőrgyógyászok ellen folytatsz, úgy döntöttem, hogy a szakma nevében magam is megszólalok az ügyben.

Elsőként hadd gratuláljak a munkásságod azon részéhez, melyet a könyveid képviselnek. Természetgyógyászként magam is támogatom a természetes gyógymódokat, mint elsőként választandó terápiás megoldásokat és azt, hogy csak akkor nyúljunk gyógyszerekhez, amikor az valóban megkerülhetetlen és a kedvező hatások valóban túlsúlyban vannak a mellékhatásokkal szemben.
Ugyanakkor értetlenül állok az előtt, hogy pszichológusként milyen motiváció, szándék és cél vezérelt akkor, amikor a bőrgyógyászat, vagy még közelebbről a dermatoonkológia szakterületéhez nyúltál, amivel kapcsolatban egyértelmű, hogy szakmádnál és eddigi gyakorlatodnál fogva sem rendelkezel kellően széles belátással, alapokkal, tudással ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket fogalmazz meg és véleményt alkoss a szakma többi képviselőjével szemben.

Különösen aggasztónak tartom azt a hangvételt és stílust, ahogyan a melanomával, napozással kapcsolatos véleményedet előadod. Az olyan megfogalmazás, mint a "…a napozás, aranyoskáim, bólogatnak a bőrgyógyászok…" valamint az olyan kijelentések "…hogy ha a bőrgyógyászok tudnának angolul és olvasnának külföldi szakirodalmat, akkor tudnák, hogy…" nagyon azt a látszatot keltik, mintha a bőrgyógyászati szakma képviselőit, az orvos kollegáidat eleve egy alárendelt pozícióban kezelnéd, mondva, hogy itt vagyok én (még csak nem is orvosként) kedves páciensek, majd én megmondom a nagy igazságot, felnyitom a szemeteket és megvédelek a bőrgyógyászok "tévhiteivel" szemben, amivel szándékosan meg akarnak téveszteni titeket.
Szóval, első körben ez a stílus igen furcsa és szakmailag is etikátlannak, valamint hatásvadásznak tartom, és nem a szakmaiságot, építeni, segíteni vágyást vélem felfedezni benne.

Most térjünk a szakmai kérdésekre.

1. Napozás és a melanoma viszonya.

A világirodalmat áttekintve ebben a kérdésben hatalmas káoszt talál a szakember. Vizsgálatok tucatjai állítják, hogy a napozás, a szoláriumozás, vagyis az UV sugárzás fokozza a melanoma előfordulását, majd egy másik tucat tanulmány elbizonytalanítja az olvasót, a fentieknek részben ellentmondó eredményekkel. Úgy tűnik, hogy ma még nem érhető el olyan evidencia, amely világosan és egyértelműen le tudná írni a bőrt ért UV sugárzás mennyiségének és eloszlásának pontos viszonyát a melanoma kialakulásával és annak prognózisával, vagyis kórlefolyásával összefüggésben.

Mégis van, ami egyértelműen, minden kétséget kizáróan kijelenthető az eddigi eredmények alapján:
– a napsugárzás (UVA és UVB) a sejtek átörökítő anyagában (DNS) károsodásokat (mutációkat) okoz (az UVB direkt dimer képződéssel, míg az UVA inkább szabadgyökökön keresztül),
– ezzel bizonyítottan növeli a nem-melanoma bőrrákok (bazalioma, spinalioma) előfordulását,
– a napsugárzás a bőr gyulladását okozza (leégés),
– a napsugárzás károsítja a szemet,
– a napsugárzás a bőr öregedését okozza a rugalmas rostok károsításán keresztül (inkább UVA),
– a napsugárzás, még kis dózisokban is csökkenti az immunrendszer működését, amit a bőrgyógyászat több betegség kezelésében ki is használ.

A bőrrákok és a melanoma különbözőségét mutatja az is, hogy amíg a bőrrákok leginkább olyan területeken alakulnak ki, amit ér a napsugárzás, addig a melanomára ez nem igaz.

A melanoma rizikót elsősorban valakinek a geno- és fenotípusa határozza meg, vagyis az örökletes tényezői (érzékeny bőrtípus, világos haj és szem, sok anyajegy, szabálytalan anyajegyek) és csak részben az életmód, vagyis az UV károsodás mértéke és mikéntje.

Szintén a szoláriumozás és a melanoma viszonyát feltáró vizsgálatokból tudjuk, hogy a fényágyak egyértelműen fokozzák a melanoma előfordulását, viszont az UV sugárzás által előidézett melanomák valóban jobb lefolyásúak lehetnek, mint amelyek a genetikai hajlamosító tényezők alapján alakulnak ki, bár van ezt cáfoló kutatási eredmény is.

A cikkedben írod, hogy "akik a foglalkozásuk miatt folyamatosan ki vannak téve a napnak, azoknak jelentősen csökken a melanoma kockázata". Ez a "jelentősen" az eredmények alapján 0,5-szörös, ami nem túl jelentős, de valóban csökkenés. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a nap hatására folyamatosan barna és megvastagodott bőr véd a további káros sugarakkal szemben, de ehhez nagyon fontos feltétel az, hogy valakinek a bőre képes legyen lebarnulni. Feltételezhető, hogy olyan személy, akinek a bőre igen érzékeny volt a napsugarakra, így magas a kockázata a melanomára, nem folytatott szabadtéri munkát.

Európában az északi, Skandináv területeken a legmagasabb a melanoma előfordulása, mert túlnyomórészt rájuk jellemző a melanoma szempontjából nagy rizikót jelentő alkat, és elég jól élnek ahhoz, hogy télen trópusokra utazzanak két hétre, pirosra égetni magukat. Délen az emberek bőre természetesen barna, ami eleve véd a napsugarakkal szemben.

Tehát mindezeket összefoglalva, csak azért mert az UV sugárzás és a melanoma viszonyában van még némi világirodalmi bizonytalanság, nem javasolnám senkinek, hogy napozzon, bár itt nem ártana definiálni, hogy mit értünk napozáson. A precizitás kedvéért napozáson értem azt, amikor a fedetlen bőr direkt napsugárzásnak van kitéve barnulási céllal.
Nem értem, hogy mi orvosok miért buzdítanánk bárkit napozásra, csak azért mert kicsit jobb kórlefolyású melanomát okoz?

Egyébként Churchill-nek tulajdonítják azt a mondást, hogy "csak azokban a statisztikákban hiszek, melyeket saját magam hamisítottam". Ezt olyan értelemben idézem, hogy egy tudományos kísérlet számainak interpretálása (értelmezése) nagyon szubjektív lehet, különösen ezeknek a vizsgálati eredményeknek a továbbítása a nagyközönség felé.

Az egyik cikk írója így fogalmaz: "A ma elérhető adatok inkább provokatívak, mint sem meggyőzőek" és ezzel arra utal, hogy még nem látszik a teljes igazság. Azt gondolom éppen ezért érthetetlen az a vehemencia, amivel az írásodban az embereket (még a rákos betegeket is) napozásra bíztatod, és érthető a bőrgyógyászok óvatossága, amikor a napsugárzás káros hatásainak az ismeretében a tűző nap kerülésére és fényvédelemre intenek. Gondolom az európai hatóságok sem megfontolatlanul cselekszenek, amikor 18 év alatt betiltották a szoláriumok használatát.

Végül, hadd említsem az egyik legszebb orvosi etikai alapelvet, amit a mindennapi munkámban rendszeresen alkalmazok: Amikor egy pácienssel beszélek és tanácsokat adok neki, a döntéseiben segítem, egy pillanatra mindig átfuttatom az agyamon, hogy a velem szemben ülő beteg, ha az édesanyám vagy gyermekem lenne, akkor is azt mondanám-e neki, mint amit éppen mondok, vagy szándékozok mondani? Ha a válaszom igen, akkor jó úton vagyok.

Ha a gyermekem ülne velem szemben, akkor azt mondanám neki, hogy igyekezzen minél inkább távol tartani magát a direkt napsugaraktól, mert így sokáig szép marad a bőre és ami talán még fontosabb, hogy nem növeli ezzel a melanoma és bőrrák rizikóját sem.

Te milyen tanácsot adnál a saját hozzátartozódnak? Azt, amit a cikkedben írtál?

2. A D-vitamin mítosz

Az egész írásod arra az előfeltételezésre épül, hogy a napozás védő hatását a D-vitamin magyarázza.
Addig, amíg fentebb egyfajta bizonytalanságról írtam az eredmények kapcsán, ugyanez a D-vitamin esetében már nem így van.

Nézzük a tényeket. A mi égövünkön, nyáron (kb. 6-os UV index mellett), úgy, hogy a testünknek csak 6
van fedetlenül (kéz, alkar és arc) 8 perc alatt termelődik 600-1000 IU (egység) D-vitamin. Ehhez képest a napi szükséglet kb. 3000 egység, egyes források szerint 5000 egység is lehet. Ebből is látszik, hogy rendkívül kevés idő elegendő ahhoz, hogy egy egészséges ember számára elegendő mennyiségű D-vitamin megtermelődjön. Amíg valaki beér a munkahelyére és vissza, ez éppen elegendő, ezen kívül nem nevezném napozásnak azt, amikor csak az arc és a karok vannak szabadon, és talán az olvasóid sem erre gondolnak, sőt a túlzott napozás hatására a D-vitamin lebomlik a bőrben és értéktelenné válik. Ezen kívül ebből a vitaminból a tavaszi-nyári-őszi időszak során elegendő mennyiség raktározódik a téli hónapokra is.
Itt fontos kiemelni azt, hogy csak az UVB sugárzás hatására keletkezik D-vitamin, így a szoláriumok használói ne számítsanak erre a kedvező hatásra, ugyanis ott a bőrüket kizárólag káros hatásairól ismert UVA éri.

Egy 2009 februárban publikált tanulmány szerint (J Invest Dermatol. 2009 Jul;129(7):1675-80. Epub 2009 Feb 5.), melyet 68.611 személyen végeztek nem találtak semmilyen összefüggést a táplálékkal vagy tabletták formájában bevitt D-vitamin és a melanoma rizikó között, tehát az igazolódott be, hogy a D-vitaminnak nincs ilyen védő szerepe.

Egy 1995-ben Ausztráliában végzett kutatásnak éppen az volt a célja, hogy kiderítsék, vajon a társadalmi felvilágosító kampányok hatására fokozott fényvédő használat csökkenti-e az emberek D-vitamin szintjét (Arch. Dermatol. 1995, 131; 415-421). A vizsgálat ideje alatt egyetlen személyt sem találtak, akinek alacsony lenne a D-vitamin vérszintje, ami a fenti számítások tükrében, figyelembe véve az Ausztrál nyárra jellemző viszonyokat, nem is meglepő.
További vizsgálatokat is végeztek, például olyan személyeknél, akiknek valamilyen betegségük miatt kell extrém fokú fényvédelmet alkalmazniuk, és még közöttük sem találtak olyat, aki emiatt D-vitamin hiányos lett volna (J. Am Acad Dermatol, 52: 868-876, 2005).
Egy 2006-ban publikált 36 ezer főn 7 éven át végzett vizsgálatnak is az volt a célja, hogy tisztázzák, vajon a D-vitamin bevitel csökkenti-e a vastagbélrák gyakoriságát. Az eredmények azt mutatták, hogy nem (N Engl. J. Med 354; 2006).

Tehát összefoglalva és visszatérve a D-vitaminról szóló rész indító feltételezésére, mely szerint azért ajánlod a napozást, mert az a D-vitamin védő hatásán keresztül véd a melanomától, úgy tűnik, hogy nem állja meg a helyét.
Egyrészt azért, mert a szükséges D-vitamin mennyiség eléréséhez nem kell napozni, másrészt azért sem, mert a fent felsorolt vizsgálatok tanulsága alapján semmi nem bizonyítja azt, hogy ez a vitamin védene bármelyik rosszindulatú daganattal szemben.

3. Fényvédő krémek

Ahogy írod, a legjobb az lenne, ha semmilyen krémet nem használnánk. Ezzel teljesen egyetértek, ugyanis a fényvédelem legkevésbé hatásos, és akár így még veszélyes módja is lehet a fényvédő krémek alkalmazása.

Korábban írtam, hogy a fényvédő krémek használata még extrém körülmények között sem okoz D-vitamin hiányt és arra vonatkozó kutatási eredményről sem tudok, ahol kimutatták volna, hogy növelné a melanoma rizikót. Egy biztos, mégpedig a bizonytalanság a fényvédő krémek körül, így valóban jogos a körültekintés.

Hol lehet a baj a fényvédő krémekkel kapcsolatban?

Az egyik magával a krémmel, ha valóban nem véd akár az UVB, akár az UVA sugarakkal szemben, vagy akár olyan összetevőket tartalmaz, melyek az UV-vel reagálva lebomlanak, hatástalanná válnak, akár allergiát okozhatnak, vagy egyéb káros hatásaik lehetnek.
A másik, szerintem nagyobb gond, bennünk felhasználókban van, és ez a hamis biztonságérzet, amit egy fényvédő krém használata eredményezhet.
A fényvédelem legjobb módja az árnyék, vagy a ruházat viselése, ami fizikailag véd a káros UV sugaraktól. Sajnos a mai életmódunk ennél nagyobb szabadságot kíván és sokan, sokat vannak a tűző napon, ahol nincs más lehetőség csak az UV szűrő hatású krémek alkalmazása. Tipikus példa, amikor valaki itt-ott bekeni magát egy kevés fényvédővel, ami ráadásul drága is, úgyhogy takarékoskodni kell vele, majd egész nap a tűző napon van, mondván, hogy bekente magát. Így többet van a napon, mintha nem kent volna a bőrére semmit és ezért inkább vigyázna magára. Ez az a pont, ahol a krémeket azzal gyanúsítják, hogy fokozzák a bőrrák előfordulását (nem melanoma), de bizonyítani ezt sem sikerült.

A fényvédők között is azok a legjobbak, amiben szintén fizikai védő faktorok vannak, valamilyen fém-oxid formájában. Ez egyaránt véd az UVB és UVA sugarakkal szemben, mivel a bőr felszínéről – ahova felkentük – szintén fizikailag visszaveri a káros sugarakat. Ezeket egyébként kevésbé szeretjük, mert fehéres színt adnak a bőrnek, így nem láthatatlan.
A legtöbb bizonytalanság a kémiai fényvédő adalékok körül van, melyek az UV hatására módosulhatnak, ami különféle hatásokat eredményezhet.

Tehát összefoglalva a fényvédelem az, amiről minden körülmények között gondoskodni kell, ha bőrünket tűző nap éri. Ennek legkevésbé hatásos, de még mindig ajánlott módja a fényvédő krémek használata.
A fényvédelemmel elkerülhetjük, hogy bőrünket károsítsák az UV sugarak ennek minden kozmetikai és onkológiai következményeivel együtt. A D-vitamin miatt pedig ne aggódjunk, és emiatt még csak napoznunk sem kell.

Gábor, tőled pedig azt kérem, hogy gazdagítsd tovább kultúránkat pszichológiai témájú könyvekkel, a dermatoonkológiai kérdéseket pedig bízd az ahhoz értő szakemberekre.
Amennyiben mégis kérdésed merül fel ezen a területen, akkor magam is készséggel konzultálok veled. Fontos, hogy a pácienseket, az olvasókat ne zavarjuk össze mindenféle ellentmondásos információkkal.

További jó munkát kívánva,

Üdvözlettel,

Dr. Horváth Béla
bőrgyógyász szakorvos
Melanomamobil

Tags: , , ,