Posts Tagged anyajegy

A második az első igazi

Magam is szeretem átgondolni a döntéseimet, hogy mit miért teszek és mit miért veszek.

Gondolom, ezzel mások is így vannak: átgondoljuk, hogy mire áldozunk az időnkből, energiánkból és a pénzünkből. Azonban, sok páciensünknél nem ezt látom.

Hozzánk azok járnak, akik szeretnének biztonságban lenni a bőrüket, anyajegyeiket illetően, hogy ha netán kialakulna (vagy lenne) a bőrükön egy rosszindulatú daganat, akkor azt még időben észlelve teljes gyógyulást érhessünk el.

Minden fórumon az összehasonlító elemzés fontosságát hangsúlyozzuk, mert ez az egyetlen módszer, amivel még igazán korai stádiumban el lehet csípni a melanomát.

Ezért nem elég az anyajegyeket csak megvizsgálni, végignézni, talán egyet-egyet lefényképezni, történjen ez bármilyen rendszerességgel is.
Egyszerűen képtelenség lenne bárkitől – akár még egy orvostól is – elvárni, hogy észben tudja tartani az összes páciensének összes anyajegyét és amikor az egyikőjük  felbukkan ismét, akkor pontosan meg tudja mondani, hogy van-e valami újdonság, vagy változás.

Éppen ezért elengedhetetlen véleményem szerint az anyajegyek válogatás nélküli rögzítése minden alkalommal és kivétel nélküli összehasonlítása a korábbi felvételekkel, hogy például felfedezhessünk egy olyan korai melanomát mint ez:

korai melanoma

Ennek a 23 éves páciensünknek is csak így tudtuk megmentetni az életét és ilyen korán észlelve a melanomát ő biztos lehet a teljes gyógyulásban.

Ehhez képest néhány páciensünk az első kontroll után nem jön vissza. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat, amin voltak nagyrészt pénzkidobás. Az első szűrés alkalmával igazán korai melanomákat nem lehet észlelni, hiszen azok teljesen békésnek néznek ki (ld. fenti képet). Nagy, előrehaladottabb daganatokat meg bárki képes észlelni, ahhoz nem kell ilyen ’drága’ vizsgálatra jönni. A mi szűrésünk éppen azért kerül ennyibe, mert minden páciensünk, minden anyajegyét legalább két orvos nézi végig és hasonlítja össze, ami nagyon sok munka és hozzáadott érték.

Hozzánk csak annak érdemes jönnie, aki megértette az összes anyajegy vizsgálatának és az összehasonlító elemzésnek a lényegét. Úgy is felfoghatjuk, hogy aki ezt nem látja, azt lebeszélem arról, hogy hozzánk jöjjön.

Ezek a páciensek azt mondják, hogy a helyszínen megnyugtattuk őket vagy az írásos leletben tettük ugyan ezt, majd ők figyelik magukat, stb. Aki érti a fentieket, annak nem kell tovább magyaráznom, hogy az első vizsgálat alkalmával sem a helyszínen, sem a leletben nem tudunk megnyugtatni senkit.

A legszebb esetünk, amikor a páciens magát figyelte, így végződött (B.G.).

Ennél már csak az keményebb, amikor egy páciensünknek leletet küldünk arról, hogy véleményünk szerint rosszindulatú daganat van a bőrén és nem hajlandó megműttetni magát. Erről egy külön bejegyzésben írok, mert ez már úgy is egy kicsit hosszúra nyúlt.

ÉRDEKKONFLIKTUS: van, mert a szűrés fontosságáról és különösen az összehasonlító elemzés előnyeiről írok, ami a mi szolgáltatásunk egyik lényege. Bár nem tudom, hogy milyen marketing az, amikor egyeseket lebeszélek arról, hogy hozzánk jöjjön.

Tags: , , , , ,

Hogyan készül a szövettani lelet?

Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a szövettani lelet az orvoslás egyik alapköve. Minden olyan esetben, amikor a diagnosztikus folyamat valamilyen szövetdarab eltávolításával jár, ez a vizsgálat mondja ki a végső szót, hogy mi és milyen természetű az adott elváltozás. Minden további orvosi döntés ezen alapul.

Amennyiben a bőrről eltávolítunk valamit, akkor a szakma szabályai (és az aktuális törvények!) szerint abból szövettani leletet kell készíteni. Így mindenki számára egyértelmű, hogy pontosan mi volt az, erről írásos evidencia is van. Ez így korrekt.

Persze ez az elmélet. A gyakorlatban sokszor nem készítünk szövettant, például, amikor a nyakról tízesével szedjük le a fibromákat, azonban ennél keményebb történeteket is láttam. Lelézerezett, vagy fagyasztással eltávolított anyajegy után jöttek az áttétek. Szövettan nincs, mindenki tanácstalan és persze sejtjük, hogy amit eltávolítottak, az nem anyajegy, hanem melanoma volt. A melanoma bármit utánozhat, ezért nagyon körültekintőnek kell lenni, ezt nem győzöm hangsúlyozni.

Tehát, megtörténik a kisműtét (babérlevél alakú kimetszés, ép szél ráhagyásával), ami az egyetlen szakmailag korrekt eltávolítási mód egy anyajegy, vagy ismeretlen bőrelváltozás esetén.

Még a műtőben az eltávolított anyag formalinba kerül a páciens azonosító adataival ellátva.

A formalinos cső megérkezik a patológiai osztályra a szövettani kérővel együtt, ami a páciens adatait és a műtétet végző orvos által diktált státuszt tartalmazza (hogyan nézett ki és honnan került eltávolításra, mi az iránydiagnózis, az eltávolítás módja, stb.)

anyag formalinban

1. A szövettani lelet készítésének első fázisa az ún. indítás. Az indítást végző orvos elolvassa a klinikus által írt kísérő levelet. A formalinban fixált (tartósított) anyagot pontosan leméri és egy makro státuszt diktál az asszisztensnőnek arról, hogy az anyag mekkora és hogyan néz ki. Ez a státusz is olvasható a szövettani lelet elején.

kimetszett bordarab

Az anyagon fekete tussal megjelölik a kimetszési felszíneket, hogy azok a vizsgálatkor pontosan azonosíthatóak legyenek a mikroszkóp alatt, majd a megfelelő helyen kettévágják úgy, hogy az elváltozás szempontjából szimmetrikus darabokat kapjanak.

jeloles tussal

Az anyag ekkor egy ún. kapszulába kerül, amire a páciens azonosító adatait szintén rávezetik, majd ismét formalinba teszik.

2. A következő fázis a víztelenítés, amikor különböző vegyszerekkel kivonják az anyagból a vizet, majd a kapszulát feltöltik parafinnal (3.). Ennek a fázisnak a végén a szövetdarabok parafinba ágyazottan várják a továbbiakat. Ennek a beágyazásnak a lényege az, hogy egy szilárd darabot kapjunk, mint a jégbe fagyott szúnyog.

block

4. Ezt követően jön a metszés, amikor a parafinba ágyazott anyagot (blokkot) az ún. mikrotomba fogják. Ezzel az eszközzel a blokkból 2-3 mikron (a milliméter ezred része) vastagságú szeleteket készítenek.

metszes

Ezt a folyamatot úgy képzelhetjük el legjobban, mint amikor egy krumplit felszeletelünk. Itt nagyon lényeges dolog, hogy az eredetileg a bőrön lévő elváltozás (anyajegy, melanoma, stb.) teljes egészében fel legyen szeletelve, hogy az orvos annak minden részét vizsgálni tudja és arról teljes egészében véleményt tudjon alkotni.

metszes2

Szóval ezzel a mikrotommal készülnek a hártya vékony szeletkék. Amikor elkészül egy jó minőségű szelet, akkor ezt óvatosan leveszik a mikrotomról, hideg vízre úsztatják, majd innen kerül fel a tárgylemezre.

metszet

Ezt követően tovább metszenek néhány millimétert, majd elkészítenek egy újabb szeletet és így haladnak végig az anyagon. Minden ilyen szelet egy-egy tárgylemezre, majd a termosztátba kerül.

block es metszet

Egy anyajegyről 1-2 ilyen metszet, míg egy melanomából akár 40 metszetet tartalmazó sorozat is készülhet (ld. kép alább).

metszetek egy melanomarol

 

5. A termosztátban magas hőmérsékleten a szeletek gyakorlatilag rásülnek a tárgylemezre.

6. Festés: Ennek első fázisa a festő automatában a parafin kivonása az anyagból. Majd ezt követően megfestik a sejtek magját és a plazmáját (hematoxilin-eozin festékkel), míg végül fixálják a festéket. Így készülnek el a színes tárgylemezek, melyeket hajszálvékony üveg fedőlapokkal fednek le, hogy a vizsgálandó metszetek ne sérülhessenek meg.

festes

7. Ekkor következik a szövettani vizsgálat legfontosabb része a véleményalkotás. Ezt a patológus szakorvos végzi, aki mikroszkóp alatt, különböző nagyításokban vizsgálja meg a metszeteket. Nagyon sok szempont figyelembevételével állítja fel a végleges döntést. Megnézi a sejtek alakját, azok esetleges eltérését a normálistól, a sejtosztódások számát és helyét, az erek érintettségét, stb. Amikor mindezeket végignézte, és egyértelmű számára, hogy mit lát, akkor lediktálja a diagnózist és egy ún. mikro leírást, tehát azt, hogy a metszetben pontosan mit látott és mire alapozta a véleményét.

szovettani vizsgalat

Persze a dolog még egy igazán jó szakember számára sem mindig ilyen egyértelmű, ilyenkor további vizsgálatokat végeznek. Más típusú festékeket is használnak, amelyekkel olyan struktúrák válhatnak láthatóvá, ami az alap festéssel nem. Vagy ún. immunhisztokémiai vizsgálatokat végeznek, amikor az anyagokat különböző reagensekkel keverik össze, amelyek ha be tudnak kötődni a sejtek felszínén egy-egy jellemző molekulához, akkor ennek láthatóvá tételével közelebb juthatnak a diagnózishoz. (pl. melanománál az S-100, vagy HMB 45 molekulák elleni anyagok megkötődnek a daganatsejtek felszínén, így segítenek a diagnózisban).

8. Az egész folyamat végén elkészül a szövettani lelet, ami nagyon sok információt tartalmaz. Ez a lelet kerül vissza a műtétet végző orvoshoz, aki ennek eredményét ismerteti a pácienssel és elmagyarázza neki, hogy a leletben foglaltak pontosan mit is jelentenek az ő szempontjából.

Amikor én kézbe veszek egy szövettani leletet, annak tartalmi elemeiből szinte ránézésre meg tudom állapítani, hogy mennyire alapos volt a szövettani diagnózist készítő orvos.

Szerencsére én nagyon el vagyok kényeztetve ilyen szempontból, mert pácienseim leleteit egy nagyon kiváló patológus készíti, viszont éppen ezért sok olyan leletet is látok, amely sok kérdésre nem ad választ.

Amennyiben túl sok a megválaszolatlan kérdés, vagy véleményem szerint a szövettani lelet nem felel meg a klinikai képnek, amit láttam, ún. metszetkonzíliumot szoktam kérni.

Ekkor egy beteg szövettani leletezését az én patológusom is elvégzi és/vagy megmutatja más kollegáinak is, aminek eredményeképpen kiadnak egy újabb leletet.

Tehát, összefoglalva, Ön kedves páciens, ragaszkodjon a szövettani lelethez, hiszen az Ön kezében ez az egyetlen evidencia arra vonatkozóan, hogy amit eltávolítottak, az mi volt valójában. Olvassa el azt is, hogy egy szövettani leletnek milyen információkat kell tartalmaznia.

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs

Tags: , , , ,

Bőrgyógyász a tengerparton

Magam nem vagyok egy nagy tengerpart és napimádó, jobban szeretem a hegyeket és az aktív pihenést.

Idén mégis – meghajolva a családi és baráti kérés előtt – a Horvát tengerpartra, Rab szigetére mentünk nyaralni a családdal.

 

Nem tudom, hogy a napozás, tengerpartozás elleni enyhe averzióm szakmai ártalom, vagy már az előtt megvolt, mielőtt bőrgyógyász lettem.

 

Rab sziget, tengerpart, forróság, napsütés, izzadás, kövér turisták, csak henyélni van kedvem nekem is, mert ilyen melegben nem is lehet mást csinálni. Elmaradtak a napi futások, testmozgás csak a vízben.

Ezzel szemben a hegyen, még ha süt is a nap, a meleg elviselhető, a táj változatos és csodás, állandó impulzusok, jóleső fáradtság, a teljesítmény és a kaland öröme.

 

Szóval itt volt a kihívás, hogy megbirkózzunk a nappal úgy, hogy közben még jól is érezzük magunkat és ne csináljunk olyasmit, amitől magam is fennhangon eltanácsolom a pácienseimet. Nem szerettem volna bort inni és vizet prédikálni.

 

Nagyot változott a szakma az elmúlt években, már nem tartjuk a napot állandó ellenségünknek, amit minden áron kerülni és tiltani kell.

 

Igazából két dolgot érdemes szem előtt tartani:

1. a leégést (napégést) mindenáron kerülni kell (orvosi rész)

2. nőknek érdemes tudni, hogy minél több napsugár éri a bőrüket (akár leégés nélkül is), az annál gyorsabban öregszik, ráncosodik, foltosodik, tehát csúnya lesz és azzal már később nem igazán lehet mit kezdeni. Különösen igaz ez az arcra és dekoltázsra (kozmetikai rész).

 

A pálya nem volt egyszerű, mert a 3 és 12 éves gyerekeknek nehéz szakmai érveket felsorakoztatni, úgy hogy az egyáltalán meg is hallgassák, nemhogy betartsák. Úgy hogy marad a szülői példamutatás és szigor.

9-10 óra volt, amire reggel feltápászkodtunk és persze kimentünk a partra. Mindannyiunkon széles karimájú sapka, napszemüveg és ing, vagy póló. Ami kilógott az 50 faktoros krémmel bekenve.

 

Napkrémből nem lehet eleget használni, mert elviselhetetlen a melegben, amúgy is izzadó testünkön a krém. Ahova kellett oda kentünk. Nagy része be is szívódott, viszont a fizikai fényvédelemért felelős rész ott sárgállott a bőrünkön később is. Tudom, van, akit még ez is zavar.

 

Én még a vízbe is pólóba mentem be, ahogy többen, mások is, bár nem ez volt az általános. A 12 éves fiamnak már hiába mondtam ezt, nála jobban figyeltünk a krémre. A 3 éves kislányomra még több a ráhatásom, így ő végig sapkában és egyberészes fürdőruhában volt.

 

Nálunk természetesen nem volt cél az, hogy bármelyikünk is lebarnuljon és otthon a szomszédoknak megmutogathassuk, hogy hol jártunk.

 

Még dél előtt szedtünk a sátorfánkat és visszasétáltunk a szálláshelyünkre. Megebédeltünk és megértve a mediterrán kultúrát, sziesztáztunk úgy háromig.

 

A tengerparton délidőben csak a turisták maradnak. Az ilyen égövön élő népek zsigerből tudják, hogy ekkor vissza kell húzódni az árnyékba és rákészülni a hosszú éjszakára, amikor feléled minden a kellemes hűvös estében. Filozofálgatásom addig terjedt, hogy a déli országok gazdasága is arányos a meleggel. Északon, ahol hideg(ebb) a klíma, ott lehet dolgozni és termelni, itt nem. Itt a melegben csak ülni, feküdni és sziesztázni van kedve az emberfiának.

 

Délután 3-4 körül ismét tengerpart, sapka, póló és krém. Szépen működött ez, egyikünk sem égett le.

 

Egy nap volt, amikor egész nap a tengert szeltük egy hajóval. Ott megtréfált minket a természet. Reggeltől estig napsugarak és folyamatos ellenszél, ami miatt nem lehet érezni, hogy éget a nap. Hiába kentük magunkat többször is, az állandó kitettség miatt a nap végére legtöbben éreztük az enyhe szúró, égető fájdalmat, a napégést. Olyan helyeken, amire nem is gondolnánk. Szerencsére nem volt komoly, de éppen elég ahhoz, hogy konstatáljam, nem voltunk elég körültekintőek.

 

Így, a nyaralás végére mindannyian összeszedtünk egy kis színt, leginkább ott, ami kilógott a póló és sapka alól. Egyikőnk sem égett meg komolyabban, úgyhogy egy négyest adok magunknak fényvédelemből.

 

A parton sétálva persze láttam virító fehér bőrű embereket rákvörös foltokkal a napon feküdni délben, láttam sok anyajegyes felnőtteket minden védelem nélkül, láttam 1-3 éves kisbabákat szintén délben meztelenül. Ilyenkor sajnáltam őket a tudatlanságukért és felelőtlenségükért, haragudtam a szülőkre, hogy mit tesznek a gyermekeikkel és bíztam benne, hogy az anyajegyek is megúszzák rosszindulatú átalakulás nélkül.

 

Mindannyiunk bőre más. Aki könnyen barnul, annak csak eleinte kell jobban figyelnie. Amikor már barna a bőre, az önmagában is több védelmet nyújt. Aki nem barnul, az ne akarjon napozni. Ne nézegesse elégedetten rákvörös foltjait, mint a barnuláshoz vezető út egy fájdalmas stációját. Soha nem lesz barna, csak beteg.

Akinek sok anyajegye van, az szintén vigyázzon magára és a szülők is nagyon vigyázzanak gyermekeik érzékeny, védekezni kevésbé képes bőrére.

 

Szép volt, jó volt, kipihentem magam, de jövőre ismét a hegyekbe megyünk.

 

Horvátország, Rab-sziget, Lopar

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs

Tags: , , , , ,

Műtét vagy kontroll vizsgálat?

Miért jön el valaki megvizsgáltatni az anyajegyeit, vagyis bőrrákszűrésre?

 

Azt hiszem kevesen vannak azok, akik abban reménykedve jönnek el szűrésre, hogy a vizsgálat során egy kezdődő daganatot (melanomát, bőrrákot) találunk a bőrükön. Pedig, valójában ők a legszerencsésebbek és a legkézzelfoghatóbb eredményei a munkánknak: náluk mondhatjuk el, hogy a szűrés megmentette valakinek az életét.

 

Sokan vannak, akik negatív leletet kapnak, és akik emiatt talán úgy érezhetik, hogy hiába jöttek el a vizsgálatra. Pedig a megnyugvás, a biztonság érzése sem elhanyagolható: tudni, hogy milyen probléma nem fenyeget.

 

Amiről ez a bejegyzés szól, szintén egy elég gyakori probléma, nekünk orvosoknak, akik a szűrések kiértékelését és a leletek megfogalmazást végezzük.

 

Mi is ez pontosan?

 

Sokszor kerülök olyan helyzetbe, hogy a képernyőn előttem egy, vagy több csúnya szabálytalan anyajegy képe van és nekem felelős döntést kell hoznom, hogy ezzel mi a teendő. (Itt olyan anyajegyekről beszélek, ahol nem merül fel a melanoma gyanúja olyan bizonyossággal, hogy azonnali, minden kétséget kizáró műtét lenne a javaslat.)

 

Javasoljak műtétet, majd a szövettani eredmény eldönti a dilemmát? Igen ám, de egy műtét nem cukorka, amit csak úgy oda adok valakinek. Egy műtét fájdalommal, kellemetlenséggel, idő és pénz veszteséggel, az életminőség átmeneti romlásával jár, tehát nagyon meg kell gondolni.

 

Javasoljak kontroll vizsgálatot? Igen, ez lenne a legjobb megoldás, hiszen akkor, mondjuk fél év múlva semmi mást nem kéne tennem, csak összehasonlítani az aktuális állapotot a korábbival és eldönteni, hogy az anyajegy milyen mértékben és/vagy minőségben változott meg. Amennyiben a változás jelentős, tehát fennáll a rosszindulatúság esélye, akkor jogos a műtét, de ha nincs változás, akkor mindketten megnyugodhatunk és maradhat az anyajegy.

 

Igen, ez az elmélet, amit a gyakorlat sokszor felülír. Ilyenkor meg szoktam nézni a páciens nemét és korát is. Egy fiatalabb hölgynek inkább javasolok kontrollt, mert tőle jobban elvárom, hogy vigyáz az egészségére, az életére, és visszajön kontrollra. Míg egy férfi páciensnél, akit amúgy is alig lehet elrángatni szűrésre, általában inkább a műtétet javasolom.

 

Milyen érdekes belegondolni, hogy mi minden áll egy-egy döntés mögött.

 

Ha biztos lennék benne, hogy a páciensek betartják és komolyan veszik a kontroll vizsgálatra tett javaslatainkat, akkor sokkal kevesebb műtétet javasolnánk.

 

Érdekes a helyzet akkor, ha egy páciensnek sok csúnya anyajegye van, olyanok, amiből, ha csak egy lenne, akkor biztos eltávolíttatnám.

Még sem lehet valakinek 8-10 anyajegy eltávolítását javasolni – bár vannak kollegák, akik nem riadnak vissza ilyesmitől.

 

Itt nincs más lehetőség csak a kontroll és a remény, hogy a páciens tényleg visszajön. Ilyenkor minden anyajegyét összehasonlítjuk a korábbi állapotával és csak ott javasolunk műtétet, ahol tényleges és lényeges változást látunk. Ez ritkán érint 1-2 anyajegynél többet. Mégsem mindegy, hogy valakiről 1, vagy 8 anyajegy eltávolítását javasoljuk.

 

A két megközelítés teljesen eltérő, de a páciens mindkét esetben ugyan olyan biztonságban van, csak az egyik esetben sok fájdalmon és vesződségen ment keresztül és nem kevés pénzzel lett szegényebb.

 

Tehát összefoglalva én szakmailag messzemenően kontroll párti vagyok, és csak a legindokoltabb esetben javasolom az anyajegy eltávolítását és szövettani vizsgálatát.

Tags: , ,

Computeres bőrrákszűrés: érték vagy cirkusz?

A barcelonai világkongresszuson volt egy érdekes előadás.

 

Az előadást Harald Kittler tartotta arról a bécsi egyetemről, amelyik a kezdetek óta élen jár a bőrrákszűréshez használt eszközök és számítógépek fejlesztésében, így mondandójának különös pikantériája van.

 

Harald Kittler

Harald Kittler

Az anyajegyek vizsgálatának, bőrrákszűrésnek sok módja van: szabad szemmel, nagyítóval, dermatoszkóppal, computer segítségével, vagy akár egyedi módszerrel, mint nálunk a Melanomamobilnál is lehet bőrrákszűrést végezni.

A szolgáltatás ára ugyan ebben a sorrendben nő.

Az értéke is?

 

Miért van/lehet szüksége egy bőrgyógyásznak egy komputer segítségére a bőrrákszűréshez?

 

Mert úgy gondolja magáról, hogy egyébként nem elég alapos a tudása ezen a területen?

Mert a tudása alapos, de a gép valami pluszt tud adni hozzá?

Mert ma már egy egyszerű vizsgálatot nem lehet eladni a piacon, csak ha egy csili-vili számítógépet is kapcsolunk hozzá?

 

A cégek, akik ezeket az egyébként méregdrága gépeket gyártják tetszetős számsorokkal bizonyítják a masinák használhatóságát.

Az előadás éppen erről szólt, hogy ezek a számok alapjaiban nem stimmelnek.

 

A cégek úgy állítják elő számaikat, hogy bőrgyógyászok által előre kiválasztott anyajegyeket/daganatokat mutattak meg más orvosoknak (szakembereknek) és vizsgáltatták meg ezeket a gépekkel is.

Így a számok azt mutatták, hogy a gépek nem rosszabbak az orvosoknál.

 

Kittler arra világított rá előadásában, hogy az élet nem ilyen: úgy kell vizsgálni ezeket a gépeket, hogy nem válogatott eseteket etetünk meg velük, hanem egy olyan bőrgyógyásznak adjuk oda, aki ezen a területen nem szakértő, tehát szüksége lehet valamiféle segítségre.

 

Itt kezdődnek a bajok:

– melyik anyajegyet mutassa meg az illető kollega a gépnek? (tehát a nem-szakember mondja meg a profi gépnek, hogy mit vizsgáljon?)

– mindegyiket nem lehet, mert arra nincs idő…

– azzal a korai melanomával mi lesz, ami nem néz ki kórosnak (a gép még esélyt sem kap, hiszen azt nem vizsgálja meg vele az orvos)

 

Szóval az volt Kittler álláspontja, hogy a gép teljesítménye attól az orvostól függ, aki működteti azt, vagyis az orvos-gép páros teljesítményét nem a profi gép, hanem a gyenge szakember határozza meg.

Azt is elmondta, hogy szerinte olcsóbb egy bőrgyógyászt betanítani a dermatoszkópiára, vagyis a bőrrákszűrés alapjaira, mint egy drága és így haszontalan gépet vásárolni neki/magának.

Szintén az ő véleménye az is, ami a fentiekből következik, hogy bőrrákszűrő-anyajegy vizsgáló masinát ezen a területen amúgy is jártas szakembernek érdemes vásárolnia. Neki meg minek?
 

Érdekes helyzet alakulhat(ott) ki így: a sok orvos, aki a géptől várta a csodát egy olyan piacot teremtett, hogy már egy igazán jó szakember sem tudja eladni a szolgáltatását, ha nincs ilyen masinája, tehát a kenyér mellé nem tud cirkuszt is adni a népnek.

 

Nagyon örültem ennek az előadásnak, mert ezt a problematikát már magam is régóta világosan látom, de mégis csak más, ha ezt egy ilyen neves szakember írja le(mondja el) és nem én.

 

Tehát azt javaslom az orvos kollegáknak, hogy a számítógépekbe való invesztálás helyett fektessenek a saját tudásukba.

A pácienseknek, akik anyajegy- vagy bőrrákszűrést keresnek olyan orvost/intézetet válasszanak, ahol

– van teljes test fotográfia, amikor nem csak a gyanús anyajegyek kerülnek rögzítésre, hanem minden

– ahol az orvos gép nélkül is elég képzett, magabiztosan mozog a dermatoszkópia területén

– ahol alkalomról alkalomra nem csak egy-egy anyajegyet vizsgálnak meg, hanem az összes anyajegyet összehasonlítják a korábbi állapotával

– ahol nem javasolnak egyszerre 1-2 anyajegy eltávolításánál többet, ugyanis a fenti módszerrel elkerülhető a felesleges műtétek nagy része.

 

Még egyszer köszönet Harald Kittlernek a hasznos előadásért és, hogy végre megírhattam ezt a bejegyzést.

Tags: , , ,

Egy újabb életmentés tanulságai

Zsuzsanna, 32 éves és a szűrésnek köszönheti az életét. Története nagyon sok érdekes tanulságot rejt.

Miskolci Zsuzsanna megmentett páciensünk

Először 2007 januárban jött el hozzánk. Magas rizikó besorolást kapott, mert világos a bőre és sok anyajegye van, köztük szabálytalanok is, illetve látszott, hogy bőrét aránylag sok napsugárzás érte. Az első vizsgálat során nem találtunk semmi gyanúsat, de azt is nagyon jól tudjuk, hogy a melanoma kialakulásának van egy olyan szakasza, amikor morfológiailag egyszerűen felismerhetetlen, vagyis a kinézete alapján nem lehetséges diagnosztizálni.

Ezért Zsuzsának fél év múlva kontrollt javasoltunk. Miért pont fél év?

Fél év elegendő idő ahhoz, hogy egy korai melanoma kimutathatóvá, észlelhetővé váljon. Hogyan lehet ez? Az anyajegyek idő múlásával nagyjából változatlanok, míg a melanoma, lévén rákos daganat, nem változatlan, hanem növekszik; és ha növekszik, akkor ez változással jár és ez a változás a kontroll vizsgálatot követően, a képek összehasonlításával kimutathatóvá válik. Így lehet nyakon csípni egy korai melanomát és így lehet megmenteni egy fiatal nő életét (is). Ezért javasoljuk minden magas rizikójú páciensünknek a fél éves kontrollt, hogy kiderüljön még időben, ha egy korai melanoma van a bőrén.

Igen ám, de Zsuzsa nem jött vissza fél év múlva, mert elmondása szerint “az első szűrés nem mutatott ki semmi problémát és a fél évet túl gyakorinak találtam”. Zsuzsa ekkor még nem értette azt, amiről fentebb írtam.

Két és fél év telt el, majd 2009 júniusban jött el ismét. Nem volt semmi panasza, nem vett észre semmit a bőrén, nem volt változó anyajegye. Hogy miért pont most jött, arra így válaszolt: “elég sűrű az időbeosztásom és most vettem rá magam…”

A második, vagyis a kontroll szűrés során a doktor nem mondott neki semmit a szűrés végén, tehát Zsuzsa innen is megnyugodva tért haza. Igen ám, de nálunk a lényeg csak itt kezdődik, ugyanis a központunkban elővettük a régi felvételeket és az egyik specialista orvosunk elvégezte azok összehasonlítását a jelenlegi státusszal. Ekkor derült ki az, hogy Zsuzsának új anyajegyei vannak és egy melanomája!

Micsoda, az orvos nem vette észre a melanomát a vizsgálat során?? Igen. Ez sokszor megesik, mert ahogy fent írtam egy korai melanoma morfológiailag nehezen felismerhető. Erre való a dupla vizsgálat, ami nálunk rutin, minden páciensünknél ezt tesszük. Rékának, aki szintén az egyik megmentett páciensünk, én magam nem vettem észre a melanomáját, és ez is csak az összehasonlításnál derült ki, pedig nem kevés melanomát láttam már életemben.

Mi van akkor, ha olyan helyen nem vesznek észre egy korai melanomát, ahol nincs ez a dupla vizsgálat és a páciens megnyugodva elsétál? Igen, a kérdés jogos.

Szóval ott tartunk, hogy Zsuzsát telefonon értesítettük, hogy melanoma gyanút találtunk és azonnal adtunk egy műtéti időpontot. Zsuzsának ez nem volt megfelelő, így egy későbbi terminust kértünk neki. Közeledett az idő és Ő ezt is lemondta “saját felelősségére”.

Álljunk meg itt egy szóra. Először is, nagyon fontos, hogy nem szeretném Zsuzsát bántani azzal, hogy ezt ilyen részletesen leírom, mert mindannyian emberből vagyunk, sőt nagyon hálás vagyok neki, hogy hozzájárult ahhoz, hogy esetét megosszam a többiekkel és mindenki levonhassa belőle a megfelelő tanulságokat.

Mi – magam és az olvasók közül sokan, akik pontosan tudják, hogy mi a melanoma – értetlenül állunk a műtét halogatása előtt, mert tudjuk, hogy minden nap számíthat: nem tudhatjuk, hogy a melanoma mikor ér el egy olyan mélységet a bőrben, ahol már nyirok és vérerek vannak, amiken keresztül távoli áttétet tud adni és akkor vége a történetnek.

Persze tudom, hogy a legtöbben még nem hallottak a melanomáról, pláne ezekről az apró, de annál lényegesebb részletekről. Így, persze megértem Zsuzsát. Ezt az epizódot Ő így látja: “Gondoltam, hogy egy-két héten már nem múlik semmi. A biciklitúrára és a futóversenyre is már jó ideje készültem, a műtét miatt nem szerettem volna egyiket sem kihagyni.”

Végül megtörtént a műtét és a szövettan in situ melanomát igazolt, vagyis ez a melanoma az eltávolítása idejéig fizikailag nem adhatott áttétet, így Zsuzsa 100s biztonsággal meggyógyult, nem szükséges semmilyen utókezelés.

Egy tudnivaló és teendő van csupán: a további rendszeres kontroll, ugyanis akinek már egyszer volt melanomája, annak nagyobb esélye van egy következő melanoma kialakulására is, tehát oda kell figyelnie.

Búcsúzóul nem írhatok mást: íme, ez a szűrés jelentősége. Egy élet.

Tags: , , ,

“Aki már átesett hasonlón biztos tudja mit éreztem, és mit tettem: Összegeztem az eddigi életem”

Hadd osszam meg egy páciensünk értékes gondolatait, akinek szintén a szűrés mentette meg az életét (F.Z. 34é ffi)

Tisztelt Doktor Úr!

Az alább írottak talán tanulságul szolgálnak másoknak, illetve erőt adhat a hasonló helyzetben lévőknek.

Öt évvel ezelőtt, – fontosnak tartva a hosszú távú egészségem megőrzését (esküvőnk előtt állva) – elmentem egy bőrgyógyász orvoshoz az anyajegyeim átvizsgálása céljából. Tudtam, hogy sok van rajtam, és ezzel foglalkoznom kell, így hát kicsit tartva egy esetleges rossz eredménytől, megjelentem a vizsgálaton. Az orvos először furcsán nézett, majd jelezte, hogy ez az aggodalmam semmiség, és hogy ennél neki sokkal komolyabb betegei várják, hogy sorra kerüljenek. Kezdtem magam kellemetlenül érezni, mint valami hipochonder… Azért gyorsan végig nézte a bőröm, majd nyomatékosította, hogy ez apróság, a kezembe nyomott egy tájékoztató füzetet a bőrrákról, illetve ezért fizetnem sem kell (magán rendelésről lévén szó), viszlát – csak menjek már, gondolom.

Hát ha semmiség, akkor semmiség, én sem foglalkoztam vele hosszú évekig.

Eltelt öt év, megszülettek az ikreink, és egyszer kétszer eszembe jutott az a korábbi eset, és a gyerekeimnek tartozom annyi felelősséggel, hogy ezt mégse vegyem fél várról.

Persze ezek a gondolatok lassan érlelődtek, hónapok teltek el, az ember sokat dolgozik, a gyerekek lekötik minden szabadidejét. Júliusban egy internetes újság foglakozott a napozással, melanoma-val egy videó anyagban. Megnéztem – annak ellenére hogy az előtt is tisztában voltam a kockázatokkal – bekattant, hogy mennem kell.. most.

Elmentem a Melanomamobil szűrésére, ahol számomra lesújtó hírek fogadtak. Hátul a nyakamon egy másfél centis melanoma gyanús anyajegy, amellyel a teljes vizsgálat eredményét sem megvárva azonnali eltávolító műtét kell, továbbá még legalább 6-7 darab szabálytalan anyajegy, amelyek megfigyelése javasolt. (Csak érdekességként említem, hogy ezek mindegyike rajtam volt már öt évvel ezelőtt is.) Az azonnali határozott és ellentmondást nem tűrő intézkedés furcsa és ijesztő volt, nem biztattak semmivel, nem tudtam mi jön ez után.

Ilyenkor az ember azonnal tenni akar valamit, másnap elmentem egy másik orvoshoz is, aki megerősítette, hogy ez valószínűleg melanoma. Nem arról volt szó, hogy az első diagnózisban nem bíztam, egyszerűen többet akartam tudni, a bizonytalanság a legrosszabb. Persze, jól jött volna egy kapaszkodó, remény, valami. Ekkor már megvolt a műtétem időpontja (hála a Melanomamobil gyors intézkedésének), mindenáron a testemen kívül akartam tudni ezt a “valamit”.
A hírek letaglóztak, mivel az anyajegyem nagy volt, laikusként azt gondoltam, hogy biztos túl későn kerültem orvoshoz. (Ugye tényeket csak később, a szövettanból lehetett megtudni, és már öt éve nem látott orvos) Mintha a halálos ítéletemet mondták volna ki, azt az egy- másfél napot nem kívánom senkinek. Most már persze másképp látom, nagyon hasznos volt.

Aki már átesett hasonlón biztos tudja mit éreztem, és mit tettem: Összegeztem az eddigi életem. Végig gondoltam, mit csinálnék másképp ha azt a hírt kapnám, hogy x hónapom, -x évem van hátra?

A válasz felszabadító volt: ugyanezt. Imádom a családom, és imádom a munkám. Az életem nem haszontalan, így ez óriási erőt adott a továbbiakhoz. (Talán jobban érthető ez az érzés, ha feltesszük ezt a kérdést: Melyik élet az, amelyik már nem volt haszontalan? – leegyszerűsítve a sírfeliratok szintjére szerintem már az nem élt hiába, akinél ez szerepel: “Megpróbálta.” Egyetlen tragikus eset van, akinél ez szerepel “Nem merte megpróbálni”. Úgy éreztem én az utóbbiba semmiképpen nem tartozom.)

Műtét után a szövettani eredményeimért úgy mentem, hogy felkészültem a legrosszabbra is: “Kiszedtük, de túl késő.. sajnáljuk”. Szembe tudtam volna nézni ezzel is, de szerencsére nem ez történt.

Paraméterei szerint még nem volt késő az eltávolítása, az esélyem több mint 90
rra, hogy nem terjedt tovább. Kaptam egy újabb esélyt az életre.
Tanulságok? Kell hogy legyenek, különben az esélyt elpazarolom.

A legfontosabb az egyéni felelősség. Meg kell tudnunk, mik a saját testünk hordozta kockázatok, és azokra figyelnünk kell, függetlenül attól, hogy a környezetünk mit gondol erről.

Másodszor mindenki válogassa meg jól az orvosát. Az elmúlt öt évben bármi történhetett volna velem, a vak szerencsének köszönhetem, hogy most erről így írhatok.
A harmadik, hogy éljünk egészségesen. Eddig azt gondoltam, hogy egészségesen élek, (napozni és szoláriumba nem járok) de be kellett látnom, hogy a hajnalokig tartó otthoni munka, és az intenzív testmozgás hiánya olyan paraméterek amiken változtatnom kell.

Az utolsó tanulság, hogy nem vagyunk hallhatatlanok, bármennyire is tűnik úgy, hogy rossz dolog mindig csak mással, vagy a filmekben történik. Halandóságunk sokszor csak akkor tudatosul bennünk, ha valami végzetes dolog történik.

Tags: , ,

Dobó Kata – mi mentette meg az életét?

Aki látta a Story magazin 17. számát, az tudja, hogy miről van szó, aki nem, az most megtudhatja.

Röviden leírom Kata történetét, akinek itt is szeretnék köszönetet mondani azért, hogy ismertségét kihasználva és élve a közismert emberek társadalmi felelősségvállalásával publikusan felvállalta egy változó anyajegye észlelésének történetét és izgalmait, amit megélt.

Hogyan is kezdődött?
Még sok-sok évvel ezelőtt, amikor az Országos Onkológiai Intézetben dolgoztam, akkor Kata nagymamáját kezeltük, aki végül az életét a melanoma miatt veszítette el. Ekkor találkoztam először Katával, persze csak futólag.
A rákövetkező években még egy kicsit nehezteltem is rá, sőt ennek még itt a blogban is hangot adtam, ugyanis többször vett részt mellrákellenes kampányokban, mondván, hogy a nagymamáját is a rák miatt veszítette el. A melanoma, bőrrák, anyajegyvizsgálat problematikája annyira el volt(van) hanyagolva, hogy erre is bőven ráfért volna a kommunikáció, akkor Kata miért nem a melanoma korai felfedezése mellett kampányolt, ha már a nagymamája is ebben volt érintett? Mindegy, lényeg, hogy nevét adta a rák elleni küzdelemhez és ezt tette most is.

Ez után jött a SZÉP (szűréssel az életért program), ahol Kata volt az egyik sztárvendég, házigazda. Ott a szűrést a Melanomamobil végezte, így nagyon sok alkalommal együtt álltunk a színpadon, ahol minden alkalommal elmondtam a kis mondókámat arról, hogy a melanoma az egyetlen agresszív rákfajta, ami a bőrön alakul ki, így felesleges minden haláleset, mert könnyen észlelhető (lenne, ha gondolnánk rá). Itt alkalomról-alkalomra egyre mélyebbre vésődött Kata agyába a tudás, itt derült ki, hogy a nagymamája kapcsán már találkoztunk és itt döbbenhetett rá arra is, hogy bizony ő is a magas rizikójú személyek közé tartozik. Itt a SZÉP szűrések kapcsán szövődött köztünk egy mélyebb ismeretség és bizalom, ezért fordult hozzám később, hogy vizsgáljam meg az anyajegyeit.

Az első alkalommal az egyik lábfején találtam egy olyan anyajegyet, ami megfigyelésre volt érdemes, így megbeszéltük, hogy annak a kontrolljára később jelentkezik.
Katán láttam, hogy a tapasztaltak és tanultak miatt a kellő komolysággal kezeli a kérdést. Második alkalommal, amikor visszajött, akkor a jobb vádliján találtam egy akkor még alig észrevehető, azonban új anyajegyet. Ezt:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fél év múlva ismét jelentkezett nálam, azzal, hogy az az anyajegy, amit az előző alkalommal újként észleltünk, tovább növekedett, tapinthatóvá vált. Így nézett ki ekkor:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Azt hiszem még a laikus olvasók is kiválóan láthatják a változást, különösen a speciális (ún. dermatoszkópos) képen.
Itt hadd emeljek ki néhány fontos dolgot:

1, Kata estéből is látszik, hogy ami új, az bizony veszélyes lehet, észre kell venni.

2, Vajon, ha nincs a SZÉP program és Kata nem szippantja magába ennyi alkalommal a melanomával kapcsolatos tudást, akkor észrevette volna magán a 2mm nagyságú elváltozást?

3, Vajon egy átlagember, aki azt sem tudja, hogy a melanoma egyáltalán létezik, észlelne-e a bőrén egy 2-3 mm nagyságú növedéket. Valószínűleg nem, ugyanis szakmai körökben köztudott, hogy a páciensek a korai melanomájukat, amikor az életük egy egyszerű műtéttel még megmenthető lenne, anyajegyként tartják számon. Amikor nekik is feltűnik, hogy baj van, akkor már legtöbbször késő.

4, Mindenképpen a melanoma problematika ismeretére van szükség ahhoz, hogy valaki megmenthesse a saját életét, ahogy ezt Kata is tette azzal, hogy komolyan vette és oda figyelt az anyajegyeire és a rendszeres kontrollra.

Ezen a ponton kértem Katát és ő beleegyezett, hogy új és növekvő anyajegyének történetét, a diagnózis miatti izgalmakat osszuk meg mindenkivel, hogy tanulhassunk belőle.
Katának elmondtam, hogy nem kell izgulnia, mert annyira korán és időben vagyunk, hogy bármit mutat is a szövettani eredmény, neki biztosan nem eshet baja. Itt még egyszer leírom, hogy amíg a melanoma csak a bőr legfelsőbb rétegében van, ahol kialakul, addig nem adhat áttétet, mert ott nincsenek erek. Ahogy egyre mélyebbre nő, és eléri az ereket, leválhatnak sejtek a kiindulási daganatról és a szervezet bármely részére eljuthatnak. Ekkor, már hiába operálunk.

Szóval ekkor jelent meg a Story-ban Kata története.

Megtörtént a műtét és jött a szövettani eredmény miatti izgalom. Vajon mit lát majd a pathológus orvos? Kata nyugodt volt, de azért izgult is. Ezen a ponton orvosként a kép alapján nagyon nehéz pontos diagnózis mondani. Lehet, hogy melenoma lesz a diagnózis, lehet, hogy nem. Vannak olyan korábbi eseteim, amikor egy ekkora szabálytalan növedék már melanoma lett ( Réka és Henriett esete ) és van, hogy nem.

Néhány napon belül jött a válasz, azonnal hívtam Katát. Jó hír: ugyan a kép nagyon szabálytalan volt és már elárasztották a területet az immunrendszer sejtjei, észlelve az elváltozást, de a szövettani kép alapján a melanoma diagnózisát még nem lehetett felállítani. Időben voltunk.

Kata fellélegezhetett és mindenki más is, aki időben fordul orvoshoz. Sokan azért nem jönnek, mert “mi lesz, ha találnak valamit?”.
Ha nem találunk semmit, akkor úgy is ok, ha találunk valamit és időben vagyunk, akkor persze van egy kis izgalom, de a másik oldalon ott van az élet, ami a küzdelmek ellenére azért mégis szép.
Ha nem jön el és nem találtunk volna semmit, akkor szerencséje van, de marad a bizonytalanság. Ha találtunk volna valamit, de nem jött el, akkor ahogy telik az idő, romlanak az esélyek. Előbb-utóbb úgy is orvoshoz kényszerül, akinek problémája van, csak akkor már nem lehet segíteni.

Így, még egyszer végignézve Kata esetének tanulságain, egyértelműen azt mondhatom, hogy Katát az anyajegyek változásáról, a melanomáról megszerzett ismeretei mentették meg, amihez a katalizátor nagymamájának halála volt és ebből fakadt gondos odafigyelése és az, hogy rendszeresen járt orvosi kontrollra, ahol időben derülhetett ki az induló veszély.

Szolgáljon Dobó Kata esete tanulságul mindenkinek. Jelentkezzen be Ön is.

Tags: , ,

Ez szép? Lézer és fagyasztás – anyajegy eltávolítás

Különböző fórumokon küzdök az olvasókkal és igyekszem lebeszélni őket, hogy anyajegyeik tömeges eltávolítására szakmailag igencsak kétséges és elítélhető módszereket vegyenek igénybe. Az külön kérdés, hogy valaki ajánlja is ezeket a módszereket.

…hogy miért teszem mindezt, miért nem hagyom az egészet? Szakmai kihívásból és érdeklődésből, ezen túl az etikai érzékem sem hagy nyugodni, pedig már azzal a váddal is illettek, hogy önös érdek áll mögötte.

Eljutottam odáig, hogy sikerült megértenem a motivációt: akiknek a testén számtalan anyajegy van, azoknak többször ez komoly pszichés és önértékelési problémát jelent. Nem szeretik így magukat és azokat a módszereket keresik, ahogyan az anyajegyeket tömegesen el lehet távolítani.

Ez egy komoly igény, és a piac természete olyan, hogy ahol kereslet van, ott a szolgáltatások is megjelennek.

Mit akar a piac? Azt, hogy az anyajegyeiket – lehetőleg mind -, fájdalommentesen és torzító hegek nélkül távolítsa el valaki.

Vajon lehetséges ez? NEM. Hogy miért nem, ezt itt, írtam le:

http://www.melanoma.hu/anyajegy-eltavolitasi-modszerek/

Ha nem lehetséges az anyajegyeket fájdalommentesen és nyomtalanul eltüntetni, akkor hogyan lehet az, hogy bizonyos szolgáltatók (orvosok) és bizonyos gyártók ilyen szolgáltatásokat, termékeket ígérnek?

A válasz egyszerű: mert van rá kereslet. Úgy látszik ilyen világot élünk.

Most, hagyom a különféle szakmai érveket, hogy anyajegyek eltávolítására miért csak a sebészi kimetszés jön szóba, szövettani lelet készítése mellett és kizárólag az esztétikumra koncentrálok.

Kedves cryo-s és lézeres anyajegy eltávolítás rajongó tábor! Önök szerint az eredmény szép és nyomtalan? Szerintem nem.

Fagyasztás utáni állapot:

Látszódnak a hegek, minden egyes fagyasztás helyén, hiszen az anyajegyek a bazális membrán alá nyúlnak és tudjuk, hogy ha az megsérül, akkor heg keletkezik. …hát persze, hogy a fagyasztás is heggel gyógyul, és még ott van annak is a lehetősége, hogy az orvos nem vett észre valamit és mondjuk egy kezdődő melanomára fagyasztott egyet. Még belegondolni is rossz.

 

 

 

 

 

Lézerezés előtti és utáni állapot.

Látszódnak a csúnya hegek és a félig-meddig eltávolított, visszapigmentálódó anyajegyek.

 

 

 

 

 

 

Egy ilyen anyajegy közelebbről:

 

Lehet, hogy amit látunk, az már nem is egy visszanövő anyajegy, hanem egy melanoma, ami azért alakult ki, mert a pigmentsejteket durva fizikai behatás érte, vagy talán, már eleve melanoma is lehetett? Nem tudjuk, hiszen nem készült szövettan.

Elképzelni sem tudom, hogy milyen érveket, tényeket kell még felvonultatnom ahhoz, hogy az álláspontjukhoz ragaszkodó laikusokat lebeszéljem arról, hogy meghozzák életük egyik legrosszabb és maradandó, esetleg végzetes döntését.

Tags: , , ,