Posts Tagged antibiotikumok

Szar ügy

Vannak bizonyos témák, amelyekről a szigorúan vett orvosi tankönyveken kívül nem sokat lehet olvasni, vagy még ott sem.
Ilyen például a néhány perces napi kötelező magányunk egyik végterméke is, ráadásul véresen komoly ügyről van szó.

Akinek eddig nem állt volna össze a kép, hogy most miről is írok, annak elárulom, hogy a jelen bejegyzés tárgya az emberi széklet (bélsár, kaki, kaka, szar).

kaki

Hadd kezdjem egy sztorival. A gyengébb idegzetűek kapaszkodjanak meg.

Az irodánk egy irodaházban van (ebben eddig nincs semmi meglepő) közös illemhelyekkel.
Egyik kisdolgos ügyintézésem során döbbenten láttam, hogy a fajansz torkában ott úszik egy barna kígyó, ami ráadásul véres és még papírral sem takarták be.
Nem volt nehéz megfejtenem az üzenetét. A volt tulajdonos komoly bajban van (jobb esetben csak aranyér, rosszabb esetben daganat) és elképesztően primitív, mert tisztátlan hátsóval és öblítés nélkül távozott. És ez az ember ott ül valamelyik szomszédos irodában…

Egyébként nem csak ennek a találkozásnak voltak érdekes tanulságai, hanem a sajáttal való szembesülésnek is komoly jelentősége lehet.

Minden egyes végeredménynek jelentős üzenete van. Nekem hirtelen az iskolai matematika órán rendszeresen használt ismeretlen műveleteket tartalmazó “fekete dobozok” jutnak eszembe, ahol úgy szólt a feladat, hogy ez megy be és az jön ki, akkor vajon mi történhet odabent?

Azt, hogy mi megy be, mindenki tudja, vagy legalábbis megtudhatja, ha odafigyel rá. Az, hogy mi jön ki és hogyan, az is szintén jó látható és egyéb módokon is érzékelhető. Ebből kiválóan lehet következtetni arra, hogy mi zajlik odabent.

Egy kis anatómiai kiegészítésként elmondom annak, aki még nem tudja, hogy a tápcsatorna egy cső, ami az orrunk alatt kezdődik és farpofák között végződik. Ez a cső mindvégig a külvilág része, elvileg egy kismadár is végigrepülhetne rajta. Ezen a csövön halad keresztül, amit az elején bele teszünk, és közben bizonyos dolgok felszívódnak innen a szervezetbe, míg mások éppen onnan kerülnek bele.
Ezt a folyamatot több enzim is segíti és attól függően, hogy hol járunk, más-más funkciók érvényesülnek.

Székelés normálisan naponta egyszer történik és ennek ideje kiválóan belőhető. Távozása elvileg könnyű, volumene nem csekély, alakja formált, míg színe természetes barna és szaga szar.
Az előbbiektől bármiféle eltérés nem feltétlenül kóros, de nem jó és hosszú távon, akár betegségeket is jelezhet. Pl. nehezen távozó, kis mennyiségű, ritkán (akár több naponta) beköszönő, túl szilárd, vagy éppen a nem-alaktartó változatok mind különböző problémákra utalnak.
Ha ezek az állapotok csak egy-egy kivételes alkalomra korlátozódnak, akkor nincs gond, de ha ez átlagos, akkor sürgős teendő van.

Mi kell az egészséges végeredményhez?
Érdekes, hogy éppen ugyan az, ami az egészséges életmódhoz általában: sok ballaszt anyag (zöldségek, saláták), sok folyadék és testmozgás.
Aki keveset eszik (és iszik), szinte kizárólag csak finomított táplálékokat fogyaszt és nem testmozog, az ne számítson kedvező végeredményre.
A széklet nem lehet fekete és nem lehet láthatóan véres sem. Mindkettő állapot vérzésre utal, aminek az oka lehet aranyér vagy valamilyen daganat – sajnos nagyon gyakori betegségről van szó mindkét esetben.
A rákszűrés egyik formája, amikor különféle tesztekkel a székletből a nem látható vérzést igyekeznek kimutatni.

A tisztálkodás eszköze a papír, de elterjedt a nedvesített változat is, amihez bőrgyógyászként csak annyi megjegyzést tennék, hogy allergizálhat.
Aki próbálta a bidét, az már nehezen boldogulna nélküle.

Még mindig divat a colon hidroterápia, amitől óva intenék mindenkit. Ennek két oka van: egyrészt nagyon magasra megy (egészen a vastagbél felszálló szakaszáig) ezzel a normál bélflórát is veszélyeztetve, másrészt még nem is láttam olyan helyet, ahol ne csapvízzel végeznék, ami ki tudja, hogy milyen minőségű és a bélnek ezen a szakaszán nagyon intenzív a felszívódása.
Ugyanakkor a beöntést kiváló módszernek tartom, bár ezt sokak kórházi élménye beárnyékolja. Akik még soha nem próbálták viszolyognak tőle, míg azokat, akik szakszerűen végzik, figyelmeztetni kell, hogy ne vigyék túlzásba. Kvázi újjászületés érzése van az embernek utána.
Mivel ezt mindenki otthon végzi, ezért pontosan tudja, hogy mit önt magába és éppen, hogy csak a vastagbél kereszt szakaszáig jut fel, így a bélflórát sem károsítja. Méregtelenítő kúrák elengedhetetlen része.

Talán még annyit érdemes megemlíteni, hogy amennyiben valaki antibiotikum szedésére kényszerül, feltétlen gondoskodnia kell a normál bélflóra védelméről és helyreállításáról.

ÉRDEKKONFLIKTUS: még szép, hogy nincs.

Tags: , , ,

Fertőtlenítés és antibiotikumok

Mindkettőre igaz: HA SZÜKSÉGES: KÖTELEZŐ, HA NEM SZÜKSÉGES: TILOS!

Persze megint a reklámok. Azt sugallják, sőt nyomják ránk, hogy fejvesztve fertőtlenítsünk mindent: a bőrünket, a környezetünk tárgyait, mert mindenhol szörnyű kinézetű, gurgulázó szemű, ártalmas kórokozók leselkednek ránk!

Persze a józan észt és az ésszerű belátáson alapuló középutat követők azonnal sejtik, hogy ez nem lehet így, hiszen az evolúció során már régen alul maradtunk volna a számban jóval nagyobb kórokozók seregével szemben.

Ehhez képest megtanultunk együtt élni és békében meg is vagyunk, amíg fel nem borul az egyensúly.

Baktériumok és gombák, az ún. normál flóra tagjai mindenhol (értsd mindenhol) jelen vannak: bőrünkön, szánkban, a beleinkben, tehát az üregeinkben, a tárgyainkon, és a WC-ben a perem alatt is.

Köszönjük, jól meg vagyunk így, nem zavarjuk egymást.

Amikor az egyensúly felbomlik, akkor lehet baj:

1. legyengül az immunrendszerünk: a normál flóra valamely tagja jobban elszaporodik, vagy olyan helyre jut, ahova nem szabadna (bőr mélyebb rétegébe, vérbe, stb.)

2. virulensebb (tehát nagyobb fertőző képességű) kórokozó jut a szervezetbe, ami ellen az immunrendszer nem tud megvédeni.

Mi az indokolatlan fertőtlenítés veszélye?

1. A normál flórát elpusztítjuk, így helyet biztosítunk más, akár kórokozó mikróbáknak

2. Irritáljuk a bőrünket a sok felesleges fertőtlenítő szappannal, egyéb csodaszerekkel, gyengítve védő szerepét

3. Szennyezzük a környezetünket a sok kémiai anyaggal (‘Te jó Isten!’ Mennyi domesztosz csordogálhat a csatornákban a folyóink felé!?)

4. Hátráltatjuk az egészséges immunvédekezés kialakulását: kevesebb impulzus éri azt, elbutul

Az igazság az, hogy háztartási környezetben kevés olyan szituációt tudnék mondani, amikor jogos a fertőtlenítés (pl. ismert vagy feltételezett fertőző beteg(sé)gel való érintkezés után.)

Mi az indokolatlan vagy rossz antibiotikum használat veszélye?

1. Ha szükségtelenül írja fel az orvos, vagy szedjük más forrásból, akkor növeljük a rezisztens kórokozók számát és így egyre kevésbé hatnak az antibiotikumok

2. Ha nem szedjük elég dózisban (mennyiségben), akkor nem lesz hatásos és a rezisztens kórokozók kiszelektálódnak, azok szaporodnak el

3. Ha nem szedjük elég ideig, akkor pont az történik, mint az előző pontban (ha egyszer bármilyen indokkal elkezdünk antibiotikumot alkalmazni, akkor azt mindenképpen végig kell szedni!)

4. Ha a bőrön alkalmazzuk, ugyanazokat a hatásokat érjük el, amit az előző három pontban leírtam: antibiotikus hatóanyagok bőrön történő alkalmazása csak igen indokolt esetben javasolt, azt is írhatnám általánosságban, hogy tilos! – pláne, ha azt nem szakorvos rendeli el.

Szerencsére még nem értünk el oda, hogy a WC tisztítókat úgy reklámozzák, hogy “a szuper-szuper hatás elérése érdekében még antibiotikumot is adtunk hozzá…”. Ez lenne a VÉG!

Tags: ,