Stratégia az, amit sokszor hallunk, de nem használunk elégszer. Tervszerű gondolkodást jelent egy bizonyos cél elérése érdekében és szembe állítható az ad hoc akciókkal, tervszerűtlen döntésekkel.

A történelem talán egyik legismertebb stratégája Leonidasz volt, akinek 250 ezer fős Perzsa sereggel kellett megküzdenie az ő 8000 fős, vagyis relatíve maroknyi csapatával.

Leonidasz mérlegelte, hogy mik a lehetőségei, mik a céljai és tervet készített a győzelemre, amiben azt használta ki, hogy a Thermopulai szoros keskeny volt, amin az ellenfelei csak kis számban tudtak egyszerre áthaladni, így esély nyílt a ’kiegyenlített’ küzdelemre.

Azonban miért lenne szüksége bőrrákszűrési stratégiára, vagyis arra, hogy ezzel kapcsolatban tervszerűen gondolkodjon?

A bőrrák halálos variánsának, a melanomának a gyakorisága az USA-ban (sajnos csak innen vannak elérhető és precíz adatok) egy év alatt 8,5%-al növekszik, míg a halandóság 4,5%-al.

Tehát egy olyan problémával állunk szemben, ami egyre jelentősebb és az eleve meghatározott genetikai hajlamon kívül két ponton is aktív közreműködésünket feltételezi. Egyrészt a melanoma gyakoriságának növekedése mögött feltehetően a figyelmeztetések ellenére is népszerű napozás, vagy szolárium használat közben elszenvedett leégés áll, másrészt a halandóság növekedése pedig azt jelzi, hogy az egyre sűrűsödő kampányok, figyelmeztetések ellenére is, sok a későn felfedezett eset, amikor már nem tehetünk semmit a páciens megmentéséért.

Ezért van tehát szüksége bőrrákszűrés stratégiára, hogy átgondolhassa, vajon Önnek személy szerint milyen adottságai vannak, míg a cél mindenkinél ugyanaz: ha kialakul a bőrén a rettegett melanoma, akkor még időben eltávolításra kerüljön, mielőtt a daganatsejtek szétszóródnának a szervezetben.

Most nézzük meg, hogy Önnél személyre szabottan milyen stratégiára van szükség. Ehhez segítségül hívok egy kiváló ábrát, amit a 2011-es Melanoma Világkongresszusról hoztam, Nantes-ból, és ami 47 különböző tanulmány összesített adatai alapján készült, tehát sok tíz- vagy százezer személy vizsgálatán alapul.

Ezen az ábrán, a vízszintes tengelyen az anyajegyek száma található, ami talán a legjobban reprezentálja egy személy genetikailag hordozott rizikóját: minél több anyajegye van, annál nagyobb a hajlama rá, hogy melanomája legyen és ez sajnos a génjeibe van kódolva. Persze az anyajegyek számán kívül, még fontos a szabálytalan anyajegyek és az elszenvedett leégések száma is, illetve további genetikai terheltségre utal, ha a családban már előfordult ez a betegség.

A függőleges tengely egyrészt a személyek számát és egyúttal a rizikót is mutatja.
Tehát, ahogy haladunk a vízszintes tengelyen jobbra, vagyis az egyre több anyajeggyel rendelkező személyek felé (az ábrák is ezt szemléltetik), úgy az ún. Gauss görbét kapjuk, tehát csak kevesen vannak köztünk, akiknek egyáltalán nincs anyajegye és olyanok is, akiknek rengeteg van, míg a legtöbb embernek van valamennyi – a két véglet között.

A kék vonal a melanoma kialakulásának rizikóját szemlélteti. Látszik, hogy még az anyajegyekkel nem rendelkezők sem dőlhetnek hátra teljes nyugalommal; sőt, de erről kicsit később. Ahogy nő az anyajegyek száma, úgy nő a rizikó, tehát a stratégia kialakításában ez egy fontos szempont.

A piros görbe ugyanakkor a melanoma halálozás rizikóját mutatja és eltér attól, amit első pillanatra várnánk: a görbe nem zéró a kevés anyajeggyel rendelkezőknél, tehát a vízszintes tengely bal oldalán.

Vajon mit jelent ez és milyen hatással vannak azok az információk, amit ebből leszűrhetünk a személyes bőrrákszűrés stratégiájának elkészítésére?

Az első megdöbbentő tanulság, hogy az alacsony melanoma rizikóval rendelkezők között is vannak halálesetek. E mögött egy igen érdekes jelenség áll, amire már korábban utaltam: a melanomák egymástól biológiailag eltérőek. Van olyan melanoma – a nagy többség -, ami nagyon lassan nő, míg van olyan, ami rendkívül gyorsan – néhány hónap alatt már túlságosan is nagyra. Szintén érdekes jelenség itt az, hogy a gyorsan növekvő melanomák éppen a kis melanoma rizikójú személyeken alakulnak ki leginkább.

Tehát, ha Önnek alacsony a rizikója, mert kevés anyajegye van, akkor érdemes mégis rendszeres szűrésekben gondolkoznia? NEM!

Mégis, mit tehet? Kevés anyajegy, alacsony rizikó, de ott van a gyorsan növekvő melanoma lehetősége: Önnél a megoldás a ’NEOFÓBIA’ tudatosítása. Ez azt jelenti, hogy bármi megjelenik a bőrén, ami korábban nem volt ott és két hét alatt nem múlik el magától, sőt növekszik, akkor gondolni KELL melanoma lehetőségére is és azonnal meg kell mutatni orvosnak. A neofóbia az újtól, vagyis a bőrön újonnan kialakuló növedékektől való félelmet jelenti. Sajnos ezek a melanomák ráadásul nem is hasonlítanak a könyvekből, újságokból ismerős képekre: gyakran nem pigmentáltak, egy egyszerű piros növedék képét öltik.

A másik furcsaság, hogy a melanoma halálozás piros görbéje nem követi a rizikó kék görbéjének emelkedését. Ez két okkal magyarázható: egyrészt a sok anyajeggyel rendelkezők jobban tudatában vannak a problémának és rendszeresen járnak szűrésekre, másrészt a rajtuk kialakuló melanomák is lassabban nőnek így több idő van azok időben történő felfedezésére. Az, hogy a melanoma halandóság a statisztikai adatok alapján nő, az mégis azt jelentheti, hogy még mindig nem veszik elég sokan elég komolyan a bőrön jelentkező veszélyt, ami ráadásul a többi rákos daganattól eltérően még látható is.

A megfelelő stratégia tehát sok anyajegy esetén a rendszeres önvizsgálat és professzionális szűrővizsgálat; hogy milyen gyakran, az egyénileg eltérő.

Mi a MelanomaMobil-nál az elmúlt 7 évben több mint 31.000 szűrővizsgálatot végeztünk és közel 200 melanomát diagnosztizáltunk, ezek nagy részét igen korai stádiumban.

Egyedülálló szűrési technológiánknak köszönhetően egyedül mi vagyunk képesek arra, hogy szabad szemmel nem látható melanomát diagnosztizáljunk az összehasonlító elemzések révén. Ráadásul még az a biztonság is megvan, hogy minden betegünk anyajegyeit legalább két orvos látja, míg műtéti javaslat esetén három. (Elnézést, de ezt a minőséget nem tudjuk 70%-os kupon oldalakon elérhetővé tenni, ezt meghagyjuk másoknak). Így az elmúlt években forint milliárdokat spóroltunk az államnak (egy ember halála nagyjából 120 millió forintjába kerül), valamint sok bánatot és szenvedést a pácienseinknek.

Az 1-el jelölt alig észlelhető méretű anyajegy kevesebb mint egy év alatt nőt 2mm nagyságúra, amit a helyszínen nem is, de az összehasonlító elemzéssel észlelni tudtunk, ezzel megmentve fiatal páciensünk életét.