Ma már minden kétséget kizárólag ismert tény, hogy a túlzott UV sugárzás bőrrákot okoz és öregbíti a bőrt. Tudjuk, hogy bőrünket védeni kell a káros sugarak ellen, de nagyon sok kérdés, fél-információ, pletyka van a témával kapcsolatban.

Vajon megbízatóak a fényvédő krémek? Inkább ártanak, vagy használnak? Mi a jobb, ha használjuk, vagy elkerüljük őket? A fényvédő krémek védenek a bőrrák, melanoma kialakulása ellen? A fényvédők használata megakadályozza a D vitamin képződését a bőrben?

Kezdjük azzal, hogy megnézzük, milyen is (lenne) az ideális fényvédő krém:
-    a bőrre lehet kenni
-    a teljes UV spektrumtól véd
-    a benne lévő kémiai anyagok nem bomlanak veszélyes termékekké a fénysugártól
-    nem toxikusak a bőrön, vagy felszívódva a szervezetben
-    nem szívódik fel a szervezetbe
-    ellenáll a víznek és az izzadságnak
-    nem ragacsos tapintatú és szinte nem is látszik

Az első fényvédő krémek az 1960-as években jelentek meg és szinte csak az UVB-re koncentráltak (Az UVB okozza a leégést, ami akkoriban a fő problémát jelentette). Az UVA, ami a barnulásért felelős, akkor még ártalmatlannak tűnt.

Sok olyan kémiai anyag van, ami az UVB-t kiválóan megköti: PABA, octocrylene, phenylbenzimidazole szulfon sav, cinnamátok, szalicilátok.
Ezek különböző összetételét alakították ki a különböző bőrtípusokra és ennek megfelelően különböző SPF, tehát fényvédő faktorszámmal jelölték őket. Az SPF azt jelöli, hányszor több időt lehet a tűző napon tölteni bekrémezett állapotban, mint nélküle, ahhoz, hogy a bőr megpiruljon.

Tehát, aki alap állapotban 10 perc alatt lepirulna, az 15 SPF krémmel 15x ennyit lehet a napon pirulásig. Igen ám, de ez laboratóriumi adat, amikor is 2mg/cm2 mennyiségben viszik fel a krémet. Ritka, hogy a mezei felhasználó, mint mi magunk, ennyi krémet kenne magára.

Aztán igazolódott a kapcsolat az UVB sugárzás és a bőrrák kialakulása között. Így átalakultak a fókuszok és immár a bőrrák megelőzése lett a cél és elkezdődött a verseny a minél magasabb fényvédő számok között. Az igazság ugyanakkor az, hogy már a 15-ös faktor is kiszűri a káros sugarak 94%-át, tehát mindössze 3%-al kevesebbet, mint az SPF 30. A legmagasabb lehetséges SPF az 50+. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ez csak akkor lenne igaz, ha annyit használnánk, amennyivel a laborban tesztelték, de messze kevesebbet használ mindenki, tehát a fényvédő hatás is jóval kisebb.

Aztán az UVA-ról is kiderült, hogy sokkal mélyebben hatol a bőrbe, mint az UVB, ez felelős a bőr korai öregedéséért és ugyan úgy bőrrákot okoz, ráadásul még az üvegen is áthatol.
Így kialakult az igény a fényvédők újabb generációjára, amelyek már mind az UVB és UVA ellen is védenek.
(Csak egy gyors kitérő: 1, az UVB sugár felelős a D-vitamin képződéséért a bőrben, 2, a szoláriumok sugárzása 97% UVA és 3% UVB, tehát rendelkezik ezen sugarak káros hatásaival.)

Mindkét UV sugár elleni védelemben kiváló a titánium-dioxid és a cink-oxid, de sajnos szürkés árnyalatúvá teszik a bőrt. Az oxybenzon és avobenzon is jó lenne, de ezekkel kapcsolatban kétségek merültek fel.

Az oxibenzonnal az a baj, hogy UV fény hatására nagyon reaktív anyagok, ún. szabadgyökök keletkeznek belőle és ráadásul olyan melléktermékek is (semiquinon), amelyek pont a szabadgyökök elleni védelemben szerepet játszó antioxidánsokat bénítják. Harmadszor a női nemi hormon hatását utánozhatja, tehát a hormonrendszert is megzavarhatja.

És most jön egy nagyon érdekes kijelentés: semmilyen bizonyíték nincs arra nézve, hogy abban a mennyiségben, amennyit egy fényvédő krémben magunkra kenünk, bármilyen káros hatása is lenne ránk nézve. Tehát a fenti hatások is csak laboratóriumi körülmények között, igen nagy koncentrációban és szájon át adva (kísérleti állatoknak) állíthatók elő. Tehát, a mai tudományos és független álláspont az, hogy az oxybenzonnal kapcsolatos félelmek túlzóak.

Például a Neutrogena által használt Helioplex az oxybenzon és az avobenzon keverékét tartalmazza. Ez úgy működik, hogy az avobenzon megköti az UV sugár energiáját, átadja azt az oxybenzonnak, ami ártalmatlan vörös fény formájában kisugározza azt.

Kiváló fényvédő összetevő a Mexoryl, amiben az aktív hatóanyag a tetraphalydine dicamphor szulfon sav (elnézést :-)). Ez stabil, nem szívódik fel a bőrön át, elnyeli az UV fényt és a felesleges energiát hő formájában kisugározza. Egyelőre nincsenek vele szemben biztonságossági kételyek sem.

Legújabb fejlesztések a „mikronizált” titánium-dioxid és cink oxid, amelyek már nem hagynak szürkés nyomot a bőrön.

Ausztráliában végeztek egy nagyon érdekes kísérletet, amiben 1600 ember négy és fél éven keresztül, minden nap fényvédő krémet használt. A kontroll csoporthoz képest 40%-al csökkent a bőrrák és a melanoma kialakulása, ami nagyon komoly eredmény. Tehát, ma már bizonyosan kijelenthetjük, hogy a fényvédő krémek (megfelelő és rendszeres) használata véd a bőrrák kialakulásától.

Idén júniusban az amerikai hatóságok (FDA) 30 év után a következő új szabályokkal rukkoltak elő a fényvédő krémeket illetően: „széles spektrumú védelem” kifejezés csak azokon a termékeken szerepelhet, amelyek igazoltan védenek az UV A és B ellen is. Csak olyan termékeken szerepelhet a „véd a bőrrák ellen” felirat, ami véd az UVA ellen és legalább 15 fényvédő faktorú (UVB ellen). Csak olyan termékekre lehet ráírni, hogy „víz álló -  water resistant” 40 ill. 80 perc erejéig, amelyik termékeket erre a meghatározott módon tesztelték is. A „sun block”, „víz-biztos – waterproof” és „izzadság biztos – sweatproof” kifejezések a továbbiakban nem szerepelhetnek a termékeken. A gyártóknak egy évük van, hogy átálljanak az új szabályokra.

Tehát a tanácsok összefoglalva:
-    minimum 30 SPF fényvédő krémet keressünk,
-    amiben avobenzon, Mexoryl, titánium dioxid vagy cink oxid van
-    gyermekeknek a legkevésbé irritáló hatású, kizárólag titánium dioxid vagy cink oxid tartalmú krémeket használjunk
-    az egészen kicsi gyerekeket (6 hónapnál fiatalabbak) úgy védjük, hogy nem tesszük ki őket a tűző napnak
-    allergiások olyan termékeket keressenek, amiben semmilyen illatanyag nincs.
-    minimum 15 perccel a napozás megkezdése előtt kenjük fel, elegendő mennyiségben
-    újra kell kenni fürdés, kifejezett izzadás vagy hosszú tűző napozás után
-    a fényvédő krémek nem arra valók, hogy megnyújtsuk a napozást, hanem, hogy védelmet biztosítsanak, amikor a sugárzás elkerülhetetlen
-    és végül, felejtsük el azt a fogalmat, hogy „egészséges barnulás” lévén, a barna szín a bőr védekező reakciója, a káros sugarak hatására.

Ráadásként még egy friss tudományos eredmény, miszerint a fényvédő krémek használata nem csökkenti a D-vitamin szintézist, tehát nem okoz D vitamin hiányos állapotot. Egyébként sem tanácsolnám senkinek, hogy a D vitamin pótlás céljával napozzon, vagy szoláriumozzon, amikor a D vitamin tabletta formájában kényelmesen, biztonságosan és a megfelelő dózisban beszedhető.