A múlt csütörtökön volt Egerben a X. Kozmetológiai Kongresszus, amelynek nyitó napján az előadások a fenti témákat járták körbe, a jelenlegi tudományos evidenciák összefoglalásával. Az előadások után az alábbi konszenzust fogalmaztuk meg, amely tükrözi a szakma jelenlegi álláspontját.
Mielőtt a konkrét állásfoglalásra térnék, röviden összefoglalom, hogy milyen kérdések merülhetnek fel a témában:
– Mi a napozás? Mennyi napsugár sok és mennyi elegendő?
– Melyek a D-vitamin hatásai az emberi szervezetben?
– Mennyi D-vitaminra van szükségünk?
– Hogyan biztosíthatjuk a megfelelő D-vitamin szintet?
– Mennyi napsugárra van szükség, a megfelelő D-vitamin szint biztosításához?
– Hogyan pótolhatjuk télen a D-vitamint?
– Lehet-e szerepe a szoláriumozásnak, a D-vitamin pótlásában?
– Milyen a megfelelő fényvédelem?
– A fényvédők használata veszélyeztetheti-e a D-vitamin termelődését?
Azt hiszem ezek a legforróbb, a napi sajtóban is gyakran ismételt témák.
Az előadások végén, melyek a fenti kérdésekre keresték a tudományosan megalapozott választ, az alábbi álláspontot Kemény Lajos Professzor Úr a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke foglalta össze:
1. A nyári hónapokban (április-májustól októberig) kevés napfény elegendő ahhoz, hogy a megfelelő D-vitamin szintézis bekövetkezzen. Tehát, mi bőrgyógyászok elegendőnek tartunk annyi napsugárzást, ami az idő alatt éri a bőrünket, amíg nyári öltözetben a munkahelyünkre megyünk, illetve onnan hazatérünk. Ezen felül minden további napozás már a káros mellékhatások túlsúlyba kerülését jelentheti.
2. A téli, kora tavaszi hónapokban a D-vitamint pótolni kell. Ennek legmegfelelőbb forrása a D-vitamin direkt bevitele tabletta formájában, illetve a D-vitaminban gazdag táplálkozás előtérbe helyezése (pl. halak).
3. A bőrgyógyászati szakma továbbra sem javasolja a szoláriumozást semmilyen célból, még a D-vitamin téli pótlására sem, mivel káros hatásai messze meghaladják az esetleges várható előnyt, mármint a D-vitamin szintézist. (A D-vitamin pótlása, több veszélytelen forrásból is megoldható biztonságosan, ezért a szolárium nem ajánlott.)
4. A fényvédő krémek megszokott alkalmazása nem befolyásolja a nyári hónapokban a D-vitamint szintézist, tehát a tűző napon továbbra is javasoljuk a fényvédelemnek ezt a módját (fontos, hogy a fényvédők az UV-A és B sugarak ellen is nyújtsanak védelmet, tartalmazzanak fizikai fényvédő komponenseket és a megfelelő mennyiségben használjuk azokat).
Természetesen a továbbiakban is odafigyelünk a hazai és a külföldi kutatási eredményekre, melyeket időről időre összevetjük a jelenlegi állásfoglalásunkkal, és amennyiben a tények a fentiektől eltérő irányba mutatnak, módosítani fogjuk azt. Fontos megjegyeznem, hogy a fenti konszenzus összhangban van a nemzetközi állásfoglalásokkal is.
Az alábbiakban még néhány érdekességet, illetve fontos információt emelnék ki a kongresszuson elhangzottakból.
Tudjuk, hogy a napsugárzás, annak is az UV-B komponense gyengíti a bőr immunvédekezését. Ezt a bőrgyógyászat ki is használja több bőrbetegség gyógyításában, mint amelyen pl. a pikkelysömör. Számomra új információ volt, hogy ez az immunvédekezést csökkentő hatás nem szisztémás, tehát kizárólag ott érvényesül, ahol a sugarak a bőrt érik, valamint paradox módon ez kizárólag a (T) sejtes immunitást érinti, míg a természetes immunitást ugyanakkor erősíti, ezért nem alakulnak ki bakteriális vagy gombás fertőzések. Ez a kettős hatás magyarázhatja, hogy a pattanásos bőr miért javul a napsugárzás hatására.
Normálisan a D-vitamin 90%-a a bőrben képződik a napsugarak hatására. Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy minél több napozás hatására, nem keletkezik annál több D-vitamin, hanem az egy bizonyos szinten állandósul. Sok napozás tehát nem eredményez sok D-vitamint, viszont a napsugarak káros hatásai egyre jobban érvényesülnek.
Javaslom mindenkinek, hogy mielőtt döntést hozna a D-vitamin pótlásával kapcsolatban, először győződjön meg róla, hogy mekkora a D-vitamin szintje. Ez rutin vérvétellel megmondható. A 25(OH) D-vitamin szintjét kell meghatározni és az eredményből eldönthető, hogy van-e teendő.
A D-vitaminnal kapcsolatban szintén új információ volt számomra, hogy a kutatási eredmények alapján az látszik, miszerint a D-vitamin nem vesz részt a daganatok kialakulásának megelőzésében, viszont szerepe lehet a már kialakult daganatos betegségek leküzdésében. Így az ilyen betegségekben szenvedőknek azt javasolhatom (ártani nem árthat alapon), hogy ők feltétlenül nézessék meg a D-vitamin szintjüket, és amennyiben ez alacsony, akkor gondoskodjanak a pótlásáról.
Számomra kissé elszomorító volt az a kutatási adat, miszerint az általános iskolás gyermekek 3%-a és a középiskolás gyermekek 12% szoláriumba jár. Ezzel kapcsolatban a német példa követését javasoljuk, vagyis a 18 éven aluliak körében a szoláriumozás korlátozását.
ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.
#1 by Kriszti on 2010. június 26. szombat - 15:33
Quote
Kedves Doktor Úr!
Jó, hogy végre van határozott állásfoglalás ebben az ügyben.
néhány megjegyzés és kérdés:
2.pont: Erre jó lenne a háziorvosok figyelmét is felhívni, akkor nem vonakodnának a téli hónapokban felírni a D-vitamint.
Az 25(OH) nem része a rutinvizsgálatnak, sőt csak olyan esetekben végeztetik el, amikor csontritkulás vagy más súlyos betegség gyanúja fennáll. Véleményem szerint nem kéne megvárni ezt az állapotot, miért nem iktatják be a rutin vérvizsgálatok közé?
4. pont: ha a fényvédő krémek nem befolyásolják a D-vitamin szintézisét, viszont ez az UVB-sugárzás hatására történik, akkor vagy nem elég hatékonyak a fényvédő krémek (ebben az esetben hamis biztonságérzetet keltenek), vagy nem ez lenne a D-vitamin képzés mechanizmusa? Hogy van ez?
Köszönettel:
Kriszti
#2 by Dr. Horváth Béla on 2010. június 30. szerda - 17:11
Quote
Kedves Kriszti,
Köszönöm hozzászólását. A fényvédő krémekkel kapcsolatban válaszolok:
Úgy, ahogyan az emberek használják általában, nem rontja a D-vitamin szintézist. Aki tetőtől talpig vastagon bekenné magát és állandóan, ott lehetne ebből gond. A mi égövünkön elég kevés UVB elegendő a megfelelő D-vitamin szintézishez.
#3 by Kovács Szabolcs on 2010. július 15. csütörtök - 11:20
Quote
Tisztelt doktor úr!
Több napvédő krémen is kerestem, de emlékeim szerint sehol nem találtam utalást “fizikai fényvédő komponens”-re. Milyen formában vannak ezek feltüntetve a termékeken, illetve amennyiben ez nem szerepel rajtuk akkor melyek azok, amelyek ezt biztosan tartalmazzák?
Köszönöm!
#4 by Dr. Horváth Béla on 2010. július 27. kedd - 13:11
Quote
Kedves Szabolcs,
Az összetevők között keresse a titánium-dioxidot vagy a czinkoxidot.