Egyes források szerint a Magyar lakosság fele D-vitamin hiányos. Valóban a napozás, szoláriumozás lenne a D-vitamin hiány megoldása?
Lépjünk vissza még egyet: sajnos Európában és a világon is mi Magyarok az egyik legegészségtelenebben élő, így az egyik legbetegebb nemzet vagyunk. Ez igaz az országok rangsorát tekintve és igaz a saját fejlettségi szintünkhöz viszonyítva is. Nálunk kevesebb pénzből élő országokban is egészségesebben élnek az emberek.
Lerágott csont: nem sportolunk eleget, egészségtelen ételekből túl sokat eszünk, túl sok alkoholt iszunk és túl sokat dohányzunk. A magyar férfiak az elsők a világon a tüdőrákos megbetegedésben. Ezek a tények. Országimázs. Büszke vagyok magunkra.
Más adatok: az emberek 70%-a nem az orvos utasításainak megfelelően szedi a gyógyszereit és 90%-uk nem tartja be az életmódbeli javaslatait sem. Bölcs döntések.
Ebből a hatalmas bajból egy, még mikroszkóppal is alig észrevehető probléma a D-vitamin hiány.
Akkor, miért hallunk erről ennyit? Mindegy, ha már itt tartunk, akkor maradjunk a D-vitamin hiánynál.
Vajon miért D-vitamin hiányos a Magyar emberek fele (vagy legalábbis nagy része)?
Hadd feleljek egy kérdéssel: miért, mire számítunk a világ egyik legegészségtelenebb nemzeténél? Miért pont ez lenne rendben? A válasz ott van néhány sorral feljebb: nem eszünk egészségesen, nem sportolunk eleget, így nem vagyunk a szabad levegőn sem, stb. A kövérség kifejezetten csökkenti a D-vitamin szintet is (no meg az élettartamot).
Ha már a D-vitaminnal foglalkozunk, akkor maradjunk is itt, de nézzük globálisan.
Mi javíthatná a magyar emberek D-vitamin szintjét?
– D-vitamin tartalmú táplálékok fogyasztása
– napozás/szoláriumozás (UVB sugárzás)
– D-vitamin tabletták fogyasztása
Vajon a fentiek közül melyik az, ami egyszerre több problémát is kezelni tudna?
Egyértelműen a táplálkozás!
Kicsit el kéne szakadnunk a cupákos, zsíros magyar konyhától és mondjuk egy kicsivel több halat fogyaszthatnánk. Ha csak ezt az egy dolgot megváltoztatnánk, hatalmas lépést tennénk az egészségünk, jövőnk érdekében.
Nézzük a számokat. Egy felnőtt napi D-vitamin szükséglete kb. 400 IU (10 ug).
Milyen természetes táplálékokban van sok D-vitamin?
Halakban, tojásban, tejben, vajban, hogy csak néhányat említsek. (100g lazacban 360 IU, szardínia konzervben 250 IU, egy kanál csukamáj olajban 1360 IU).
(A csukamáj olaj a tőkehalmájból származó olaj, a legbőségesebb D-vitamin forrás. Egyébként tőkehalmájat is lehet konzervben kapni, nagyon finom.)
Az egyetlen vegetáriánus D-vitamin forrás a gomba.
Tehát önmagában a táplálkozásunk megváltoztatásával kezelni tudnánk a lakosság D-vitamin hiányos állapotát és ezen kívül még számos más problémát is, tehát ez lenne a legjobb, leghatékonyabb megoldás és magam erre buzdítok mindenkit.
Egyébként a csontritkulás nem kizárólag a D-vitamin hiány oka, legalább ennyire felelős érte a mozgásszegény életmód is.
Ha többet sportolnánk és többet lennénk a szabadban, akkor ez szintén egy jolly-joker megoldás lenne, mert nem csak testünk, súlyunk, az izmaink lennének egészségesebbek ezáltal, hanem talán több nap is érné a bőrünket, így a D-vitamin természetes termelődése is nagyobb lenne.
Bőrgyógyászként nem tudom megkerülni a kérdést, hogy javasolnám-e a szoláriumot, mint művi UV forrást a D-vitamin hiány rendezésére.
Sajnos erre a kérdésre kizárólag NEM-el tudok felelni. Miért?
1. Ha már javasolnom kéne valamit, akkor az a táplálkozásunk és életmódunk megváltoztatása lenne, mert ezeknek számtalan egyéb jó ‘mellékhatása’ is van egészségünkre nézve
2. A túlzott, direkt UV sugárzásnak (legyen az nap, vagy szolárium, több, bizonyított káros hatása van. Csak néhány: bőrrákok keletkezése, bőr-immunrendszer gyengítése, bőr ráncosodása, foltosodása). Tehát miért javasolnék bárkinek is olyan módszert, ami ugyan egy apró problémát kezel, aminek más, jobb megoldása is van (ld. 1 pont), ráadásul úgy, hogy több káros mellékhatást is el kéne szenvedünk általa.
(Itt azért azt is hozzá kell tennem, hogy a 0,3 W/n2-nél kisebb UV besugárzást a szabványok nem tartják károsnak, tehát van a szoláriumozásnak is egy olyan szintje, ami így definíció szerint még nem tartható károsnak, de a D-vitamin problémán kívül nem is kezel mást.)
Hawaii szigetén megnézték az egész nap szörföző, csoki barna bőrű fiatalok D-vitamin vérszintjét és azt találták, hogy ez nem volt egyértelműen magas, sőt volt köztük olyan is, akinek alacsony volt.
Szintén tudományosan megalapozott állítás (evidencia), hogy egy adott népesség D-vitamin szintje független az adott földrajzi területet érő napsugárzás mennyiségétől. Ide tartozó kutatási eredmény az is, hogy az Amerikai Nemzeti Rák Intézet vizsgálata alapján a rákos halálozás és a népesség D-vitamin szintje között nincs összefüggés, tehát nem látszik igazolódni, a D-vitaminnak a rákos megbetegedésekre nézve átütő védő hatása, bár igazolt, hogy az immunműködést javítja.
Itt is a génekben lesz a megoldás: hiába a napsugár, hiába a D-vitamin bevitel, ha a D-vitamin receptor hibás, akkor, mintha ott sem lenne. Pont olyan, mint a cukorbetegség: hiába van a vérünkben a cukor, ha nincs inzulin, akkor a sejtek nem tudják felvenni azt és a terített asztal mellett éheznek. A D-vitamin receptor hibás génjét több rákos betegségben is sikerült kimutatni már.
3. a legmagasabb D-vitamin vérszinteket a D-vitamin tablettákat szedők között mérték. Tehát, ha valami nagyon egyszerű és hatékony megoldást kéne javasolnom a D-vitamin problémára, akkor ez az lenne, hogy tessék tablettában szedni. Egyszerű, gyors és nincs káros mellékhatása, viszont itt fenn áll a túladagolás veszélye is. (napi maximum 2000 IU fogyasztható).
Azt gondolom, hogy ennél több szót nem érdemes a D-vitaminra vesztegetni, vannak itt súlyosabb problémák is, amelyeknek megoldása egyébként kezelné ezt is.
ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs. Közvetlenül nem anyagi érdekem, hogy a magyar emberek egészségesek legyenek, nem támogat az élelmiszeripari lobbi és a D-vitamint kapszulákat gyártók sem :-)
