Egyre inkább afelé halad a világ, hogy a gének vizsgálatával meg tudják mondani, hogy milyen betegségekre vagyunk hajlamosak.
Ez jó nekünk?
Ezt döntse el mindenki magának. Én nem biztos, hogy szeretném tudni, hogy hányféle betegségre van óriási hajlamom és attól rettegjek, hogy éppen melyik üti fel a fejét.
Inkább azt vallom, hogy egészségesen élek, táplálkozom, sportolok, stb. és mindent megteszek azért, hogy a génjeim hatásait ellensúlyozzam.
Így is mindannyiunkban, bennem is, Önben is, naponta több 'hibás' sejt keletkezik, de az immunrendszerünk mindegyiket elpusztítja, mert ez a dolga.
A baj akkor van, ha nem jól működik az immunrendszer, vagy a túl sok ártalom miatt túl sok a hibás sejt.
Szóval én nem szeretnék a génjeimbe látni, és tudni, hogy melyik betegségre van nagy esélyem.
Mégis van egy betegség, ráadásul egy nagyon súlyos betegség, aminek a rizikóját mindenkin látom, hogy mekkora.
Micsoda? Talán csodálatos természetfeletti képességeim lennének? Szó sincs róla :-)
Tegnap elvittem a családot az Aquaworld-be, ami közép-Európa legnagyobb fedett vízivárosa, hatalmas csúszdákkal, szörfpályával és mindennel, ami a vízzel csak kapcsolatba hozható. Aki szereti a vizet és/vagy a gyerekeit, ill. önmagában is maradt még valami a volt-gyerekből, az feltétlenül látogasson el ide.
Ritka dologban volt részem itt: az önfeledt kikapcsolódásban. Ez azt jelenti, hogy amíg ott voltunk, egyszer sem gondoltam a munkára, feladatokra, kihívásokra, csak a család volt, meg a csúszdák, víz, élmények, együttlét és öröm. Ez nagy szó manapság, ez is az egészséges életmód része, a stressz egyik legjobb ellenszere.
Szóval, ahogy itt jártam-keltem egész nap a majdnemmeztelen emberek között önkéntelenül is végignéztem őket, talán úgy is, hogy még én sem vettem észre (szakmai ártalom).
És itt a szabad szememmel láttam, hogy kinek van nagy esélye a melanomára – nem kellett ehhez semmilyen boszorkányos képesség.
Nem egy nátháról van szó, amiből egy hét alatt ki lehet jönni, hanem egy munkáját gyorsan végző, potenciálisan halálos betegségről.
Önkéntelenül is felmerült bennem a kérdés, amikor egy 20 év alatti fiún hatalmas, szabálytalan anyajegyeket láttam, sokat, hogy vajon ő tudja-e, hogy milyen betegség leselkedik rá? A fénykárosodásból a bőrén szintén láttam, hogy valószínűleg nem, mert napozik. Serlock Holmes-i logikával szépen ki lehet következtetni mindent.
Ráadásul a melanoma van annyira jó fej a többi daganattal szemben, hogy megadja nekünk az esélyt, hogy idejében észre vegyük, mert az első pillanattól kezdve látható és csak rajtunk múlik, hogy mikor csípjük el.
Szóval van egy nagyon súlyos betegség, aminek a rizikója – ha akarjuk, ha nem – a bőrünkre van írva, csak ki kell olvasni onnan. Én még akkor is olvasom, ha nem akarom.
Vajon, nem kéne ezzel jobban élnünk és jobban kihasználni ezt?
Kutatjuk a géneket, milliárdokat költünk rá, pedig azzal sem foglalkozunk, ami szabad szemmel is jó látható.
Milyen furcsák is vagyunk mi emberek…
