Leírok egy nagyon érdekes történetet, helyzetet, mellyel kapcsolatban nagyon kíváncsi vagyok az olvasóim véleményére is.
Múlt héten pénteken egy 34 éves fiatalember hajas fejbőrén kiszűrtünk egy melanomát. Tudta, hogy van ott valami, de nem vette komolyan.
Ahogy a vizsgáló orvos észlelte a melanomát, azonnal hívott engem. A fiatalember alig hagyta el a rendelőt, már meg is volt szervezve a sebészeti konzíliuma az Országos Onkológiai Intézetben. A sebésszel beszélve (a melanoma elhelyezkedése miatt fej-nyak sebész) ezen a héten szerdára kapott időpontot.
Hétfőn felhívott a páciens, hogy személyesen is szeretne találkozni velem. Ez a találkozás ma este a rendelésemen meg is történt.
A páciens az édesanyjával érkezett. Én is megvizsgáltam és elmondtam nekik, hogy mi a melanoma és, hogy milyen nagy a jelentősége a mielőbbi műtétnek.
Ők viszont a következőket mondták: egy másik kórházban van ismerősük, akivel persze beszéltek és csütörtökön reggelre kaptak időpontot egy bőrgyógyászati konzíliumra, ahol más orvosok is megnézik a melanomáját és elmondják véleményüket.
Igen ám, de emiatt nem történik meg a sürgőséggel előjegyzett műtét, csak később. Persze lehet, hogy egy-két napon nem múlik semmi, de az is lehet, hogy igen. Nem tudhatjuk.
Csúnya dolog, de elmondtam nekik, hogy nálunk (Melanomamobil) az Onkológiai Intzézet sebészén és pathológusán (aki a szövettant készíti) jobbat nem talál, bárkihez is megy. Senki nem lát annyi pácienst mint mi, sehol nincs ekkora tapasztalat és ilyen technológia.
Szóval: emberileg maximálisan megértem a pácienst, hiszen egy vélemény nem vélemény és teljesen jogos, hogy még egy szakembert meg szeretnének kérdezni. Ahogy az üzleti életben is egy árajánlat nem ajánlat. A jó és alapos döntéshez legalább három ajánlatot be kell kérni. Ráadásul van ismerősük is (de lehet, hogy éppen ez pechük).
Az én szemszögemből nézve, minden megtettünk, hogy mihamarabb eltávolításra kerüljön a melanoma, mert tudom, hogy ennek mi a jelentősége és erre ott ül velem szemben valaki, aki halasztani akarja a műtétjét. Nem mondhattam mást, csak, hogy megértem őket: hozzanak gyors döntést és legyen meg mihamarabb a műtét.
Ha nem lenne ismerősük, akkor már holnap elvégeznék.
Nagyon kíváncsi volnék a kedves olvasóim véleményére. Ők mit tennének, mit javasolnának, hogyan látják az esetet, akár az orvos, akár a páciens szemével nézve? Vajon jó, hogy a páciensnek volt ismerőse? Bízhat egy páciens egy valakinek a véleményében?
Bízom benne, hogy a szövettan végül korai melanomát igazol, és minden izgalom feleslegesnek bizonyul.
#1 by Nóra on 2008. augusztus 28. csütörtök - 13:37
Quote
Hát igen….valóban érdekes, hogy miért nem "kapnak az alkalmon" és esnek túl miharabb az eltávolításon.
Azonban aki nem ismeri a melanomát, akár így, akár úgy nem tapasztalta, nem látta közvetlenül a melanoma "erejét, agresszivitását", talán nem tart tőle ellégé.
Az ember egész életében azt tanulja, hogy a megalapozott döntéshez "körbe kell nézni", és ők is ezt teszik, ezért talán nincs is benne hiba.
Utólag orvosnak, betegnek könnyű okosnak lenni. Sajnos már én is "okos" vagyok és tudom, hogy a leggyorsabban el kell távolítani.
#2 by zora on 2008. augusztus 28. csütörtök - 22:18
Quote
Nóra hozzászólásában ott van az én véleményem is; szerintem egyszerűen ma még mindig nagyon kevés az általános tájékoztatás a melanomáról. Meggyőződésem, ez még mindig nem egy – nem hogy jól, de általában sem eléggé – ismert betegség. Én 4 éve figyelek jobban a témára és azóta pár Fókuszos riportműsoron, a SZÉP kapcsán látott rövid riportokon és az időjárásjelentésekhez fűzött UV-jelzésen kívül más figyelemreméltóbb felhívásra a TV-ből pl. nem emlékszem. Ez utóbbit mondjuk kimondottan jónak tartom, mert sokaktól hallottam idén nyáron, hogy azért vigyáznak a napsütéssel, mert azt látták a reggeli jelentésben, hogy nagyon magas az UV. De nem tudom, láttátok-e egy nyári strandon hányon napoznak a verőfényes déli tűző napon. Nagyon sok pirosra sült gyereket is látni…Ijesztő. Többségük szerintem nem tudja mit kockáztat…
Mint ilyen, kicsit még mindig misztikus baj, amivel szemben a laikusok értetlensége, tartása, óvatossága talán nem is meglepő. Ehhez párosulhat a melanoma elhelyezkedése, ami egy másik aggodalomforrás lehet az említett betegnél. Sokadfelől pedig ahányan vagyunk, bizonyára annyiféleképpen kezelünk egy ilyen diagnózist. Hát ő így. Az ismerősnek is megmutatni magunkat biztos kicsit megnyugtató tudat.
Bárhogy is lép, bárki mellett is dönt, én is drukkolok, hogy mielőbb szabaduljon meg a melanomától…
#3 by Nina on 2008. augusztus 30. szombat - 14:48
Quote
Nem tudok egyetérteni az előttem szólókkal. Ha a melanomáról nem is, a rosszindulatú daganatokról nagyon sokat hallani. Senki számára nem lehet kérdés, hogy egy rosszindulatú elváltozást mielőbb el kell távolítani.
Amikor én szembesültem az in situ melanoma diagnózisával és a biztonsági körülmetszés szükségességével, az első gondolatom az volt: vágjanak minél előbb. Amikor negyed órán belül rákerestem a neten arra, hogy „melanoma malignum”, egy megbízható orvosi oldalon ezt találtam: a kezeletlen melanoma rövid távon halálos. Miután elolvastam a rövid leírást, már úgy gondoltam: vágjanak minél előbb és minél nagyobbat.
A műtétet a bőrgyógyászom szervezte meg, a szerencsétlen – boka fölötti – elhelyezkedés miatt bőrátültetésre volt szükség. Nem keresgéltem más orvost, mert tudtam, hogy így a leggyorsabb. Az eredmény nem lett valami fényes, a plasztikázott bőr rátapadt a csonthártyára, van egy szép nagy kráter a lábamon, amit nyáron inkább leragasztok, hogy ne lássák. Ennek ellenére ma sem gondolom, hogy hibáztam. A lyuk a lábamon ráadásul egész életemben emlékeztetni fog arra, hogy milyen kis dolgokon múlik az élet.
A műtét után viszont végigkérdeztem az ismerősöket bőrgyógyász-onkológus témában, és addig jártam az állami és magánrendelőket, amíg nem így sikerült olyan orvosokhoz eljutnom, akikben maximálisan megbízom. Több orvossal is rendszeresen ellenőriztetem az anyajegyeimet és a legkisebb gyanús elváltozást is levetetem. Az én esetemben ez a hosszú élet titka.
Sosem fogom megtudni, hogy egy másik – ismerős vagy ismeretlen – plasztikai sebész szebb munkát végzett volna a lábamon. De nem is érdekel.
#4 by Noma on 2008. szeptember 2. kedd - 23:41
Quote
Nagy sóhaj szakadt ki belőlem, amikor olvastam a bejegyzést. Sajnos elkerülhetetlen, hogy emberi tudatlanságnak és butaságnak bélyegezzem a beteg döntését. Doktor úr, az ön hozzáállását pedig rendkívül elnézőnek, empatikusnak látom, amiben a beteg megkapja a "hallgatassék meg a másik fél is" vélelmet.
Teljes mértékben paradox helyzet! A betegnek joga van teljes körben tájékozódni, mígnem a tájékozatlansága nagyobb bajba sodorhatja. Szerintem, ez esetben a beteg felelőssége, hisz ha a mai világban, ahol nem csak a világhálóról, de egyéb helyekről is csak arról tud tájékozódni, hogy a melanoma agresszív rákfajta, különösképp, hogy a fejbőrőn!!! diagnosztizálták, akkor sajnos magára vethet.
Emlékszem milyen élesen bíráltam Önt doktor úr, amikor a fogorvasa esetét írta le, kértem, hogy "revediálja álláspontját". Milyen furcsa az élet? Ott azt mondtam, nem várható el a betegtől, hogy felülírja egy orvos véleményét, most azt mondom: nemcsak, hogy nem várható el, de olykor életek is függhetnek a beteg kétkedésén. De ez persze részbe köszönhető a katasztrófális bizalomhiánynak, ami a beteg és az orvostársadalom között tátong valami förtelmes szakadékként (nyilván tisztelet a kivételnek). Nekem hajdanán azért kellett egyéb orvosi szakvélemények után rohangálnom, hogy ugyan vegyék már észre, hogy egy melanoma nő a bőrömön (s hogy megvetettek érte!!!).
Jó érzés, hoyg kikéri a véleményünket, de elkeserítőnek látom, hogy hol küzdeni kell az életben maradásunkért, és adott esetben szembe néznünk a megvetéssel, amiért végére járunk egy elváltozásnak ( és akkor a prevenciót nem is említettem még!) , vagy az életünket kockáztatjuk egy számunkra(?) is elfogadható diagnózisért. A gyanu az gyanu, sok orvos odáig nem jut el, hogy a gyanut felvesse!
A másik Nóra
#5 by Ciucka on 2008. szeptember 10. szerda - 13:04
Quote
Mit veszít azzal, ha leveteti? A melanoma sajnos, halálos. Nem értem, milyen hátránya lehet annak, ha megműtik a beteget.